Európai tragédiává vált a görög belpolitikai harc
– Nincs szükség referendumra, ha létrejön a politikai konszenzus – mondta Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök az athéni parlament előtt, azt sugallva, hogy hajlandó elállni a 130 milliárd eurós görög mentőcsomagról tervezett népszavazás ötletétől, amennyiben az egész görög politikai elit támogatását bírja. – Csak úgy maradhat Görögország az eurózónában, ha keresztülviszi az október 26-án Brüsszelben kialkudott csomagot – közölte a képviselőkkel a politikai túlélésből eddig jelesre vizsgázott kormányfő, miközben azt is világossá tette: egy előre hozott választásnak katasztrofális következményei lennének az ország fenntarthatóságára nézve. – Az október 26-i alku egy szebb jövő alapját jelenti – mondta Papandreu. A görög kormány elvileg pénteken bizalmi szavazás elé néz, amikor a törvényhozás a mentőcsomagról és Papandreu sorsáról voksol. A krimiszerűen gyorsan pörgő athéni események sodrában azonban nem biztos, hogy erre valóban sor kerül. Antonis Samaras, az ellenzéki Új Demokrácia vezetője csütörtökön közölte: Papandreunak mennie kell, és hat héten belül előrehozott választásokat kell tartani.
A görög kormányfő láthatóan nem adta fel a politikai harcot, pedig saját pártjából, a szocialista PASOK soraiból is egyre többen lemondásra szólították fel. Újabb PASOK-képviselő jelezte: nem támogatja majd Papandreut a bizalmi szavazáson. A párton belül mindeközben megindult a helyezkedés. A Papandreu után csütörtökön felszólaló Evangelos Venizelos pénzügyminiszter – aki a párt erős emberei közé számít – közölte: ki kell mondani, hogy Görögország nem tart népszavazást. Venizelos korábban nyilvánosan is világossá tette: nem ért egyet Papandreuval a referendumot illetően. A görög sajtó korábban azt jelentette: Papandreu közölte kormányával, hogy az Antonis Samaras vezette ellenzéki konzervatív Új Demokrácia változtatott politikáján, és hajlandó támogatni a görög mentőcsomagot és a vele járó megszorításokat. Ezt Papandreu állítólag „hatalmas sikerként” értékelte. Csütörtökön felröppentek olyan hírek, hogy tárgyalások zajlanak az ellenzéki párttal egy átmeneti kormány létrehozásáról.
Tabuk dőltek meg sorra az Európai Unióban csütörtökön, miközben a cannes-i G20 csúcstalálkozó tematikáját az euró megmentése dominálta. A csütörtök hajnalba nyúló cannes-i sajtótájékoztatón Angela Merkel német kancellár közölte: „Az eurónak stabilnak kell maradnia. Örülnénk, ha ezt inkább Görögország részvételével, semmint nélküle tudnánk megvalósítani, de a legfontosabb a stabilitás.” Azonban óriási gond lenne, ha Görögország tényleg kiszállna az eurózónából, amire sem precedens, sem mechanizmus nem létezik az Európai Unióban. A kilépés dominóeffektust indíthatna el, akár Olaszország – ahol csütörtökön Silvio Berlusconi kormányfő és pénzügyminisztere vívtak nagy csatát a megszorító intézkedések tartalmáról – is finanszírozhatatlanná válna, s alapvetően rendülne meg a bizalom az európai valutában. – Ha az euró felrobban, Európa is felrobban. Ez a kontinens békéjének záloga – mondta csütörtök este Nicolas Sarkozy francia elnök, aki Papandreu taktikáját „érdekesnek” nevezte. Merkel és Sarkozy szerda este kétórás „fejmosásban” részesítette a görög kormányfőt, s közölte, a referendumig Görögország nem kapja meg azt a nyolcmilliárd eurós hitelrészletet, amelyet az országnak – a pénzügyminiszter szerint – december közepéig kell megkapnia, hogy működőképes maradjon.
