Vérszemet kaptak a spanyolországi kisebbségek

Pandora szelencéjét nyitotta ki a Spanyol Szocialista Párt (PSOE), amikor azt javasolta: módosítsák a történelmi konszenzussal létrehozott, 1978-as alkotmányt.

Szlovákia alkotmánymódosítással húzná ki a választásokig

Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke csütörtök délután bejelentette, hogy pártja a szlovákiai kormányválság érdekében hajlandó támogatni a szlovák alkotmány egyik cikkelyének módosítását, éspedig sürgősségi eljárással.

Eltérően látják az uniós külügyminiszterek az esetleges szerződésmódosítás kérdését

Eltérően nyilatkoztak az európai uniós tagországok külügyminiszterei szombaton Brüsszelben az EU alapszerződéseinek esetleges újabb módosításáról.

Románia, te nemzetállam

Az RMDSZ képviselőházi frakciója módosító indítványt nyújtott be az alkotmánymódosítással kapcsolatos törvénytervezethez, amelyben a román állam nemzeti jellegének kihagyását javasolja.

'A külföld akarja eljátszani a magyar ellenzék szerepét'

Szájer József nehezen tudja elfogadni, hogy Magyarországot olyan kérdésekben marasztalták el Brüsszelben, amelyek másutt is előfordulnak – ezt maga mondta el a londoni magyar nagykövetségen.

 

Európai javaslat az alkotmány módosítására

A Velencei Bizottság szerint Magyarországon sérül a tisztességes eljáráshoz való jog, a főbíró példátlan hatalmát korlátozni kell.

„A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását” – írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely lapunk birtokába jutott. Aggodalmát fejezi ki a testület amiatt is, ahogy az OBH elnökét kinevezik, illetve azért is, ahogy a tevékenységét ellenőrzik.

Darák Péter a Kúria és Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal frissen kinevezett elnöke
Darák Péter és Handó Tünde – Ígéretük szerint felpörgetik az igazságszolgáltatást

A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács (ET) alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete (tehát nem EU-intézmény). Ami az előzményeket illeti: Martonyi János külügyminiszter – válaszul Thorbjorn Jagland ET-főtitkár levelére – még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat. A Velencei Bizottság egy-egy tekintélyes német, osztrák, lengyel, belga és finn tagból álló testülete nemcsak a törvényeket vizsgálta, hanem február második felében delegációt is küldött Budapestre, ahol a küldöttség jó néhány illetékessel egyeztetett.

Elégedetlenségét fejezi ki a Velencei Bizottság, amiért Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, akinek a korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. „Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum” – teszi hozzá az ET-testület véleménytervezete.
Ráadásul e rendkívül erős hatalmat (beleértve a bírói kinevezések terén) a Velencei Bizottság szerint tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.

Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távozniuk kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát. A megfelelő indoklás hiánya vetett fel kérdéseket a közvéleményben is.

Figyelembe véve a véleménytervezetben felsorolt problémákat, a Velencei Bizottság arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és ellensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne – hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.

A magyar alkotmányt már tavaly júniusban bírálta a Velencei Bizottság. Kifogásolta például, hogy az alkotmány számos részletét kétharmados, sarkalatos törvényekkel kívánja egyértelműsíteni a kormány. Több olyan területet is kétharmaddal akarnak szabályozni, amelynek meghatározásához az egyszerű többség lenne indokoltabb – és ezzel a demokrácia elve kérdőjeleződik meg.

Top cikkek
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.