Az állásfoglalásért felelős Inês Cristina Zuber baloldali portugál képviselő szerint „a megszorító intézkedések miatt fajult idáig a helyzet, amely egyre rosszabb lesz". A tagállamoknak biztosítaniuk kell az oktatáshoz, valamint az egészségügyi- és szociális ellátáshoz való hozzáférést a gyermekek és családjuk számára, tette hozzá. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a megfelelő étkeztetésről és lakhatásról is, vélte a képviselő. Az Eurostat statisztikái szerint tavaly mintegy 26 millió gyermeket fenyegetett szegénység vagy társadalmi kirekesztés Európában. Ez az Unió 28 tagállamában a gyermekek 27,7 százalékát jelenti.

Bár az arányok nagyon eltérőek, minden tagállamban élnek gyermekek nehéz körülmények között. Romániában a gyermekek 51 százalékát, Bulgáriában pedig 45,2 százalékát fenyegeti a szegénység. Magyarországon ez az arány 41,4 százalék, így az ország a sor végéről a harmadik az uniós tagállamok között. Dániában, Svédországban és Finnországban a legalacsonyabb a gyermekszegénység kockázata.  A gyermekek alultápláltsága szintén nagy probléma. Az Unicef kimutatásai szerint Észtországban, Görögországban és Olaszországban 2008 óta kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik két egymást követő napon nem ettek húst vagy halat.  

A gyermekszegénységet számos tényező befolyásolja.  A szegénység nem csak a pénz hiányát jelenti. Amellett, hogy nincs elegendő forrás a gyermekek étkezésének, lakhatásának és öltöztetésének fedezésére, a szegénység társadalmi kirekesztettséggel, az oktatás és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányával is járhat. A statisztikák azt is kimutatták, hogy az elvált szülők, főként az egyedülálló anyák gyermekei számára jóval nagyobb a kockázat.

Az állásfoglalást  569 szavazattal, 77 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett fogadták el. A Parlament többek között azt javasolja, hogy a tagállamok biztosítsanak valamennyi gyermek számára minden életkorban hozzáférést az ingyenes és minőségi közoktatáshoz.