Az Európa Tanács (ET) főtitkára szakértői segítséget ajánlott Magyarországnak abban, hogy áttekintsék az új magyar alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel kapcsolatos magyarországi jogalkotói tevékenységet – közölte a Hirado.hu hírportál. Thorbjorn Jagland Martonyi János külügyminiszterhez intézett, szerdai keltezésű, Strasbourgban csütörtökön nyilvánosságra hozott levelében azt javasolta, hogy Magyarország kérjen szakvéleményt az ET égisze alatt tevékenykedő Velencei Bizottságtól azokról a törvényekről, amelyek az igazságszolgáltatás törvényességével, a vallásszabadsággal, valamint a parlamenti választásokkal kapcsolatosak. Indítványozta azt is, hogy vegye igénybe Magyarország az Európa Tanács médiajogi szakértelmét.

Ha egy ország az Európa Tanács tagja, akkor tiszteletben kell tartania a demokratikus elveket, a "fékeket és egyensúlyokat", a független intézmények megfelelő működése révén. Jagland levelére, az abban foglalt szakértői segítségnyújtásra vonatkozó ajánlatra Thomas Hammarberg, az ET emberi jogi biztosa utalt csütörtöki közleményében. Hammarberg szerint a közelmúltbeli magyar törvényalkotás nem vette figyelembe az alapvető emberi jogi elveket, és az igazságszolgáltatásra, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a vallásszabadságra vonatkozó döntések súlyos aggodalmakat váltanak ki.

Hammarberg arra is emlékeztetett, hogy a vallásszabadsággal összefüggő felvetése csupán a folytatása korábbi aggodalmainak, amelyek a magyar hatóságok médiaszabadságot és -pluralizmust érintő törvényalkotásával voltak kapcsolatosak. Emellett az EU emberi jogi biztosa mélyen aggasztónak találja a magyar Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, az ombudsmani hivatalok "függetlenségének csökkentését". "Minden demokráciában szükség van fékekre és egyensúlyokra, olyan intézményekre, amelyek hatékony ellenőrzést gyakorolnak a végrehajtó hatalom fölött" – hangsúlyozta az emberi jogi biztos. Hammarberg szerint a Magyarországon tett lépések alááshatják az igazságszolgáltatás függetlenségét. – A bírói tevékenység felső korhatárának csökkentése következtében most kétszáznál több új bírót kell kinevezni – írta. "Súlyos fenntartásokra ad okot az a szabályozás, amely szerint a bírákat az Országos Bírósági Hivatal elnöke nevezi ki, akit pedig a kormány jelöl kilenc évre" – szögezte le Hammarberg, hangsúlyozva azt, hogy az igazságszolgáltatást meg kell védeni az illetéktelen politikai beavatkozástól.

Thomas Hammarberg felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyenek határozott lépéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének fenntartása érdekében, teljes mértékben tartsák tiszteletben a véleménynyilvánítás szabadságát és a vallásszabadságot.