Európa nem létező B terve
Nem kapja meg a tavalyi hitel következő 12 milliárd eurós részét a júliusban lejáró tartozásainak fedezésére, s nem kap később további segítséget sem. Annyit azért ígért Rehn, hogy a görög társadalom különböző köreiből építő jellegű javaslatokra figyelni fog, mert szem előtt kéne tartani a szociális igazságosságot, s ennek érdekében mielőbb fel kellene lépni az adóelkerülés ellen.
Ám az utóbbi három válságos év uniós nyilatkozatai annyit bizonyítottak: ha az állítják, nincs B terv, akkor legalábbis készül a másik forgatókönyv. Mert, ha nem, akkor a kaotikus görög összeomlás következik, amelyet viszont az EU mindenképpen el akar kerülni, mert attól tart, a csőd átterjed más államokra, jelesül Spanyolországra is.
A magánbankokkal szervezett római találkozón is elhangzott azonban, hogy készül a B terv, s ezt sürgetik a színfalak mögött a németek is. Nehéz megítélni, mennyire lehet a B terv része, hogy a francia kormány megállapodott a francia bankokkal, - amelyek közül a BNP görög kitettsége a legnagyobb -, hogy a lejáró görög állampapírokból befolyó pénz 50-70 százalékát harmincéves kötvényekbe forgatják, húsz százalékát pedig a jelenleg még ideiglenes eurózóna pénzügyi mentőalap által kibocsátott értékpapírokba. A szintén erőteljesen érintett német bankoknak ez tetszik, de a futamidő hosszán még lamentálnak. A kiszivárgott terv szerint két lehetőség közül választhatnának a bankok. Az egyik a harmincéves kötvény lenne, amelyet egy létrehozandó pénzügyi társaság révén garantálnának. A másik esetén viszont lehetőleg minden bevételt ötéves görög papírba fogatnának vissza. Az egész rendszer működésének feltétele, hogy a hitelminősítők nyilatkozzanak, önkéntesnek látják-e a bankok részvételét, s ebben az esetben is emlegetnének-e csődöt, vagy részleges csődöt.
Az eurózóna kormányai arra számítanak, hogy a bankok legalább harmincmilliárd euróval beszállnának a következő nagy görög mentőcsomagba, amelynek része lenne az athéni kormány által sebesen végrehajtandó privatizáció is, mert így minimalizálni lehetne az adakozó tagországok adófizetőinek a további terhelését. Ez lenne az A terv, ha Athénban a héten rendben befejezik a szavazást. Kérdés, az esetleges B tervhez mi elég. A bankok ugyanis a 340 milliárd eurós görög adósságnak – amelyből 100 milliárd lejár 2014-ig - csak 27 százalékát tartják a kezükben. További 43 százalék azonban különböző befektetőknél, eszközkezelőknél van, míg az Európai Központi Bank 14 százalékot tart a portfóliójában, de az akcióban nem akar részt venni. A maradék 16 százalék felett az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap rendelkezik.
