Európa még rá is fázhat a görögök fenyegetésére
– Az emberek félnek a jövőtől, ez határozza meg a mostani választásokat. A válság eddigi legrosszabb időszakát éljük, melankólia és csalódottság jellemzi a közhangulatot – mondja lapunknak Jorgosz Tzogopulosz, az európai politikával foglalkozó Eliamep alapítvány kutatója. Nem is vállalkozik arra, hogy megjósolja az eredményt, mivel a legutóbbi felmérésekben fej-fej mellett állt a jobbközép Új Demokrácia és a Sziriza (Radikális Baloldali Szövetség).
Nem is rejtik véka alá az EU politikusai, hogy a konzervatívok hatalomra kerülésében reménykednek, de kérdés, hogy ez meggyőzi-e a görög szavazókat. Mivel a május 6-i választások után kudarcba fulladtak a kormányalakítási tárgyalások, és rövid időn belül már másodszor kell voksolniuk, Tzogopulosz abban bízik, hogy a görögök ezúttal meghallják Európa „üzenetét”. – Ha kívülről fenyegetik Görögországot, az felpiszkálhatja az emberekben a nemzeti önállóság érzését. Vagyis jó eséllyel éppen ellenkező hatást érnek el vele – mond a Népszabadságnak eltérő véleményt Jorgosz Kapopulosz politikai elemző. Őt nem ijeszti meg, hogy a Sziriza az EU/IMF-megállapodás felrúgásával fenyegetőzik. – Nagyon nagy különbség, hogy mit mond valaki a választások előtt és után. Ha a Sziriza nyer, Alexisz Ciprasz pártvezérnek a megszorításokat követelő Németország és az elégedetlenkedő görög közvélemény között kell majd lavíroznia – teszi hozzá.
Egy biztos: bárki is kerül ki győztesen a vasárnapi voksolásból, azzal kell szembenéznie, hogy a görög államot nincs miből finanszírozni. Az EU/IMF-mentőcsomag következő részlete nélkül az ország garantáltan csődbe megy, a további hitelekhez viszont az új kormánynak folytatnia kell a fájdalmas reformprogramot. – Veszélyes játékot űz a Sziriza, az európai útnak ugyanis nincs alternatívája. Ha Görögországtól elveszik a pénzügyi mentőövet, pillanatok alatt elfogy a pénze – figyelmeztet Jorgosz Tzogopulosz. Szerinte mindaz, amit a 37 éves, rendkívül népszerű Ciprasz ígér a választóknak, teljesen irreális: az EU valódi tervet akar látni a görög gazdaság talpra állítására.
S persze figyelemmel kell lenni az Európában történtekre is. Spanyolország a napokban kapott 100 milliárd eurós mentőcsomagot, a következő segítségre szoruló tagállam pedig Olaszország lehet. – Káosz uralkodik az eurózónában, ez nem az a pillanat, amikor követelésekkel lehet előállni – utal Jorgosz Kapopulosz a Sziriza keménykedésére.
Mindkét elemző azt reméli, hogy könnyebb lesz kormányt alakítani a június 17-i választások után. Hiszen egyedül egyik párt sem boldogul, a görög választási törvény legfeljebb annyival segít a győztesnek, hogy automatikusan plusz ötven mandátumot ad neki. Kapopulosz a Sziriza győzelme esetén Sziriza–Paszok–Demokratikus Baloldal koalíciót valószínűsít (az Új Demokrácia mellett a szocialista Paszok a másik nagy, hagyományos párt). Ha pedig az Új Demokrácia kapja a legtöbb szavazatot, a befutó trió az Új Demokrácia–Paszok–Demokratikus Baloldal lehet. – Bár a Paszok azt állítja, hogy nem lép koalícióra a Szirizával, ezt a lehetőséget én sem zárom ki – közli Tzogopulosz.
A görögországi pánikhangulatot jól mutatja, hogy újra felgyorsult a lakossági betétek kimenekítése a bankokból. Kapopulosz úgy véli, hogy általános jelenségről nem beszélhetünk, amelyet azért alábecsülni sem szabad. Tzogopulosz szerint valóban sokan kiveszik a pénzüket, de legtöbben csak a matrac alá tudják rejteni; keveseknek van külföldi bankszámlájuk, ahová továbbutalhatnák a megtakarításaikat.
Akármilyen választási eredmény is szülessen Görögországban, változtatni mindenképpen kell. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben az Új Demokrácia is egyre határozottabban érvel az EU/IMF-megállapodás módosítása, a szigorú feltételek lazítása mellett. Az Eliamep alapítvány kutatója azt vallja: – Még ha az Új Demokrácia kerül is kormányra, a reformok továbbvitele nélkül nagyon nehéz lesz az euróövezetben tartania az országot. Megoldást találnia ezért az EU-nak is kell, méghozzá nem gazdaságit, hanem politikait: muszáj egy kicsit több időt adnia a görögöknek.
