Európa partvonalról figyeli a világpolitikát

2009-07-28 EU Európa külpolitika védelem

Amíg az Egyesült Államok, Kína, India és Oroszország jelentősen növelte katonai kiadásait az elmúlt években, Európa csak kénytelen-kelletlen hajlandó áldozni a védelemre, puhány külpolitikája pedig globális befolyását csökkenti.

Az El País spanyol napilap utal arra, hogy Nagy-Britanniában komoly politikai vitává duzzadt az Afganisztánban szolgáló katonák rossz felszerelésével és korszerűtlen fegyvereivel kapcsolatos vita, amely jól jellemzi az Európai Unió hadseregeinek alulfinanszírozottságát. Az európai integráció előrehaladtával a kontinens országai egyre kevésbé érzik szükségét, hogy áldozzanak a katonaságra, ami nincs összhangban az EU azon törekvésével, hogy globális nagyhatalommá váljon.

A napilap idéz a Stockholmi Nemzetközi Béke Kutatások Intézetének (SIPRI) adatait, amelyekből kiderül, hogy az elmúlt tíz év során Kína katonai kiadásai 194, az Egyesült Államoké 66, Indiáé 44, Oroszországé 173 százalékkal nőttek reálértéken számítva.

Az európai nagyhatalmak ennek legfeljebb csak töredékével növelték a hadsereg támogatását: Franciaország három, Olaszország 0,4 százalékkal költ többet védelemre, mint tíz éve, és Nagy-Britanniában az afganisztáni háború költségivel is csak 20 százalékkal emelkedtek a katonai kiadások. Németországban ehhez képest 11 százalékos volt a kiadáscsökkentés. A gazdasági válság hatására minden bizonnyal tovább apadhatnak az európai államok által a védelemre elkülönített források.

A hadsereg jelentőségének csökkenése hátterében elsősorban az áll, hogy az európai államok a diplomáciát, a kereskedelmet és a kultúrát tekintik a legfontosabb külpolitikai fegyverüknek. Elemzők szerint azonban kétséges, hogy geopolitikai szempontból válhat-e globális nagyhatalommá egy olyan államközösség, amely kizárólag a puha hatalom alkalmazásával akarja érvényre juttatni stratégiai érdekeit. Az El País idézi Yves Boyert, a Francia Stratégiai Kutatások Alapítványának igazgatóhelyettesét, aki arra figyelmeztet, hogy Európa nagyhatalmi státusza kerülhet veszélybe, ha az unió tagállamai nem hajlandók többet áldozni a hadseregre és a védelemre.

Forrás: globusz.net

British soldiers from 3 SCOTS clean their rifles in a Taliban-held area of Afghanistan's Helmand province during Operation Panther's Claw, July 11, 2009. British troops have faced heavy fighting during the operation, a bid to clear out Taliban-held areas north of the provincial capital Lashkar Gah, while U.S. Marines stage a massive operation of their own further south. Picture taken July 11, 2009. REUTERS/Ahmad Masood (AFGHANISTAN MILITARY CONFLICT IMAGES OF THE DAY)

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.