Átol Dorottya, az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) munkatársa lapunknak elmondta, a bíróság megállapította, hogy Csehország az Emberi Jogok Európai Egyezményét két ponton is megsértette: korlátozta az oktatáshoz való hozzáférést és diszkriminált.

Az ügy 1999-ig nyúlik vissza: 18 roma diák Ostravából beperelte az államot, mert az a roma tanulókat elkülönítve, speciális iskolákban oktatta. Nem ismeretlen ez a magyar gyakorlattól sem: a roma gyerekeket fogyatékossá nyilvánítják, így megvan a hivatalos „indok” arra, hogy a többségi gyerekektől elkülönítve oktassák őket. Ezt az ügyet a helyi közösségekkel együtt az ERRC vitte el Strasbourgig.

A bíróság megállapította, hogy ez nemcsak Csehországban probléma, hanem egész Európában. Azt a diagnosztikai eljárást is jogellenesnek mondta ki a bíróság, amely alapján a roma gyerekeket fogyatékosnak minősítették.

A hazai viszonyok alapján Magyarország ellen is indulhatna eljárás Teknős Miklós / Népszabadság

Az ítélet megállapítja, a diszkrimináció tilalma minden esetben fennáll, akkor is, ha a szülők nem ellenzik a szegregált oktatást. (Gyakran ugyanis arra hivatkoznak az oktatáspolitikusok, hogy azért nem számolják fel a szegregációt, mert a cigány iskola fenntartását a cigány családok kifejezetten kérik.)

A bíróság megállapította, Csehországban a roma tanulók 27-szer nagyobb eséllyel kerülnek gyógypedagógiai indokkal elkülönített osztályba, mint többségi társaik. Ezeknek az iskoláknak jellemzőjük, hogy könnyített, egyszerűsített tanterv alapján oktatják a gyerekeket. Átol Dorottya azt mondja, gyakran úgy hirdetik magukat ezek az intézmények a honlapjukon, hogy „itt az életre tanítunk”, a „munka szeretetére”, a „jogaid mellett a kötelezettségeidre is”, vagyis rájátszanak az előítéletekre. A speciális iskolákból a lebutított tantervek alapján oktatott gyerekek alapkészségek és tudás nélkül kerülnek ki, esélyük sincs munkát találni.

Az Európa Tanács egyik fő szerve, a Miniszteri Bizottság ellenőrzi az ítéletekből következő kötelezettségek végrehajtását. A csehekkel kapcsolatos ítéletben a bíróság kötelezte az államot, hogy tegyen lépéseket a szegregáció felszámolására. Civil szervezetek – köztük az ERRC – 2007 óta nyomon követte, mi történt azóta.

– 2012-ben benyújtottunk az Európai Bizottságnak egy jelentést arról, hogy semmi nem változott. Szívbemarkoló, hogy az ostravai felperesek gyerekei, kisebb testvérei ugyanúgy szegregált, speciális iskolákba járnak, gyengített tananyagot oktatnak nekik. Ugyanúgy diszkriminálják őket, ahogy idősebb családtagjaikat, akik 2007-ben a pert megnyerték az európai bíróságon – fogalmaz Átol Dorottya.

Csehországban ugyan volt egy átfogó oktatási reform, de ennek következtében mindössze annyi történt, hogy a speciális iskolákat átnevezték gyakorlati iskolákká. Hiába jelezte a cseh ombudsman és számos civil szervezet a kormány felé, hogy tegyen lépéseket a szegregáció felszámolására, nem történt semmi.

A civil szervezetek jelentését a bizottság komolyan vette, és idén ősszel Csehországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indított. – Ez az első alkalom, hogy etnikai diszkrimináció miatt indítanak ilyen eljárást. Eddig a bizottság főként gazdasági ügyekben járt el – tette hozzá az ERRC munkatársa.