Eurofób EU-elnök
Ahogy közeleg a cseh EU-elnökség időpontja, úgy szaporodnak a a Václav Klaust érő bírálatok. Néhány napja például a Le Monde kolerikus, ultraliberális eurofóbként jellemezte őt. Egyáltalán nem alaptalanul, mert Václav Klaus nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy bírálja a lisszaboni szerződést és a brüsszeli döntéshozókat.
Már korábban sem rejtette véka alá lesújtó véleményét az uniós alkotmánytervezetről, s valóságos örömmámorban tört ki, amikor az írországi népszavazáson az elutasító szavazatok kerekedtek felül. Minden lehetséges eszközzel támogatta azokat a cseh szenátorokat, akik a brnói székhelyű alkotmánybírósághoz fordultak azzal a kéréssel, hogy a lisszaboni dokumentum nem sérti-e a cseh állam szuverenitását és az alkotmányos jogrendet. A cseh elnök a taláros testület nyilvános tárgyalásán leszögezte, hogy a vitatott szerződés „fatális mértékben korlátozza a tagországok szuverenitását, s alapjaiban rengeti meg a jelenlegi cseh alkotmányos jogrendet”. Hozzátette, hogy a kormánytagok az álomvilágból rángatják elő ellenérveiket, távozóban megismételve, hogy bármilyen döntés születik, a lisszaboni szerződést csak abban az esetben hajlandó aláírni, ha a dokumentumot Írországban ratifikálják. - Ameddig az írek nem döntenek, semmi értelme azt találgatni, vajon Csehország mikor hagyja jóvá az egyezséget – hangoztatta.
Feszült légkörben zajlott és botránnyal végződött a minap a cseh elnök és az Európai Parlament frakcióelnökeinek találkozója, amelyre Csehország januártól kezdődő EU-elnöksége előtt került sor. A cseh államfő először akkor vonta össze először a szemöldökét, amikor Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakcióvezető uniós zászlót adott át neki. Klaus feszülten fogadta az ajándékot, megjegyezve, hogy csak rossz viccként értékelheti a gesztust, mert róla közismert, hogy a lisszaboni szerződés ellenzője. Ezután az elnök még dühösebb lett, mert Cohn-Bendit azt kérdezte tőle, vajon igaz-e, hogy Libertas.cz néven új pártot kíván alapítani, amelyben a lisszaboni szerződés csehországi ellenzőit tömörítené.
Azt is számon kérte az államfőtől, hogy milyen kapcsolat fűzi Declan Ganleyhez, az ír unióellenes mozgalom vezetőjéhez, s tudja-e, hogy kik pénzelik őt. Válasz helyett Václav Klaus idő előtt véget akart vetni a találkozónak, ám ekkor Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke közölte, hogy az általa vezetett küldöttség tagjainak joga van ilyen kérdéseket feltenni a vendéglátónak. A fagyos légkörben lezajlott találkozó után Cohn-Bendit paranoiásnak nevezte a cseh elnököt, aki állítása szerint csak azt ismételgette, hogy a lisszaboni szerződés őrület, súlyosan sérti a tagországok függetlenségét.
A prágai várnegyedet és az elnöki palotát ugyan nem említette kedden Brüsszelben Nicolas Sarkozy, de a francia elnök nyilván rájuk gondolt, amikor szóvá tette, hogy néhány nappal a cseh elnökség előtt néhány prágai középületen nincs kitéve az uniós zászló. - Nem is lesz! - üzente neki azonnal a cseh kollégája, aki szerint a Hradzsin a cseh államiság leghangsúlyosabb jelképe, ahol csak a nemzeti lobogónak van helye. – Mi sokáig olyan országban éltünk, ahol kötelező volt bizonyos zászlók kitűzése, s ebből már nem kérünk. Egyébként pedig a francia elnök eldönthetné, hogy az uniós zászló vagy a lisszaboni szerződés híve-e. Ugyanis az utóbbi tervezet már nem tartalmaz olyan utalást, hogy a csillagos zászló az Európai Unió egyik jelképe – érvelt az államfő.
Több cseh politikus szerint a jelenlegi pénzügyi válság közepette nevetséges és méltatlan arról vitázni, kitűzzék-e az uniós zászlót a prágai várra. Többen viszont nem osztják ezt a véleményét, és február 15-én, Klaus újraválasztásának első évfordulóján tüntetést szerveznek, ahol követelni fogják majd a lobogó azonnali kitűzését. - Az ilyesfajta durcáskodást leginkább pubertás gyerkőcökre jellemző, nem pedig az államférfiakra – szögezte le Ondrej Liska oktatásügyi miniszter, akit a zöldek jelöltek erre a posztra, s aki a tüntetés egyik szervezője.
Klaus más téren is különvéleményeket hangoztat. Évek óta blöffnek tartja a globális felmelegedést, könyvet is írt a környezetvédők és mások - szerinte – indololatlan és nevetséges riogatásairól. Az orosz-grúz háború kitörése miatt pedig a kaukázusi országot és személyesen Mihail Szaakasvilit feddte meg.
De hiába szaporodnak a bírálatok, mindhiába hangoztatják egyre többe odahaza és szerte Európában, hogy magatartásával árt hazájának. ő továbbra is makacsul ismételgeti, hogy nézeteivel éppenséggel segíti Csehországot, mert óvja a brüsszeli bürokráciától és a kis országok feje felett döntő német-francia-angol triumvirátustól. Ezért színjátéknak is tartja a cseh EU-elnökséget is csak, amelynek szerinte nincs különösebb jelentősége.
A csehek már megszokták Klaus magánszámait, amelyeken már nem bosszankodnak, hanem sajátos cseh humorral szórakoznak. Sok külföldi politikussal ellentétben nem tartanak az államfő új gáncsoskodásaitól, légkört mételyező megnyilvánulásaitól. Mirek Topolánek váltig hangoztatja, hogy külpolitikában, uniós ügyekben a kormány lépései és kijelentései a meghatározók. Januártól kontinensünk meggyőződhet arról, hogy valóban így van, így lesz-e.
