EU: Zágráb a célegyenesben, Ankara negatív rekordot dönthet
A bizottság jelentése szerint Horvátország jól halad a jogharmonizációval, ezzel együtt Brüsszel tíz feladatot állapított meg még a csatlakozás előtt, a többi között a versenyszabályozás, az igazságszolgáltatás és az alapjogok terén. Azonban a csomagot szerdán Brüsszelben bemutató Stefan Füle bővítési biztos jelezte: nem szeretné, ha Horvátországot is – Romániához és Bulgáriához hasonlóan – a csatlakozás után további megfigyelés alá helyeznék.
Az Európai Bizottság azt ajánlja az unió tagállamainak, adjanak tagjelölti státuszt Albániának és Macedóniának – igaz, feltételekkel. Albániának előbb be kell fejeznie az igazságügyi, közigazgatási és a képviselőház házszabályának reformját, illetve a 2013-as parlamenti választások lebonyolítása is perdöntő lesz. Negyedszer ajánlja a tagjelölti státuszt a bizottság Macedóniának, amelynek európai integrációját elsősorban a Görögországgal vívott névvita akadályozza. A bizottság most azt ajánlja, hogy a csatlakozási tárgyalások keretében rendezzék a vitát, hiszen az nagyobb ösztönző hatással lehet a felekre.
Koszovóval megkezdődhetnek a tagjelöltség előszobájának tekintett stabilizációs és társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások – ajánlja a bizottság, persze ez is feltételekkel. Koszovónak elsősorban a kisebbségvédelmen, a jogállamiságon és a kereskedelmi szabályozáson kell javítania, és természetesen Szerbiával kell rendeznie viszonyát. (A bizottság javaslata külön érdekes abból a szempontból, hogy az EU 5 tagállama nem ismeri el a Szerbiától 2008-ban elszakadt terület függetlenségét.) A tagjelölt Szerbiával kapcsolatban a mostani bővítési csomag némileg pesszimista – nem tesz javaslatot a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumára –, többek között a jogállamiság, a jegybank függetlensége területén kell eredményeket elérnie Belgrádnak, a Koszovóval lévő kapcsolatot pedig látható és fenntartható módon javítani kell.
Montenegróval idén nyáron indultak a tárgyalások, s a bizottság szerint Izlanddal is jól haladnak a megbeszélések. Bosznia-Hercegovinával viszont több gond is van, például az, hogy a három etnikumot összezáró ország politikai elitje képtelen megegyezni egy közös jövőképben.
A Törökországgal folytatott tárgyalások elhúzódásával kapcsolatban Füle megjegyezte: az uniónak nem célja Guinness-rekordot felállítani. (Ankara 1987-ben jelentkezett EU-tagnak.) A tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de Ciprus és Franciaország vezetésével több tárgyalási fejezetet blokkolnak a tagállamok. Füle kitért rá, ha Törökország teljes mértékben végrehajtja a társulási szerződés kiegészítő jegyzőkönyvét, javasolni fogja a nyolc befagyasztott fejezet megnyitását. Megjegyezte azonban, hogy Törökországban politikai reformokra is szükség van, különösen a szabad véleménynyilvánítás terén.
