"Ha az Európai Tanácsban jóváhagyják Václav Klaus kérését, akkor ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy ez a kivétel Szlovákiára is vonatkozzék. Ha nem így történne, akkor megvétózzuk a cseh kivétel elfogadását. Ugyanis a Benes-dekrétumok a második világháború végén és után a fasizmus csehszlovákiai kollaboránsait és az ország ellenségeit fosztotta meg a vagyonaiktól és számolt le velük másként is" - érvelt Robert Fico.

Azzal folytatta, hogy a Benes-dekrétumok alvó ügyét a cseh államfő támasztotta fel, s ez a fejlemény nem kellemes Szlovákia számára, amely továbbra is egyetért azokkal a szakértői elemzésekkel, melyek szerint az uniós alapjogok chartájának nincs visszamenőleges hatálya, nem veszélyezteti a jelenlegi tulajdonjogi viszonyokat. "Ám ha Csehország valamilyen formában külön politikai garanciát kap arra, hogy a Benes-dekrétumok továbbra is érinthetetlenek, akkor ehhez Szlovákia is ragaszkodik. Ha nem így tennénk, akkor a hazai farizeusok azonnal azzal vádolnának bennünket, hogy nem védjük kellőképpen nemzeti és állami érdekeinket, s nem kizárt, hogy bizonyos körök újabb rohamot indítanának Benes dekrétumai ellen, amelyek érvényességét. Szlovákiában mostanság elsősorban az itteni magyar politikai képviselet igyekszik kétségbe vonni - vélekedett a kormányfő.

Václav Klaus az elmúlt napokban közölte, hogy addig nem hajlandó aláírni a lisszaboni szerződés ratifikálását, ameddig az Európa Tanácstól nem kap kellő garanciát arra, hogy az uniós dokumentumhoz csatolt uniós alapjogok chartája alapján a szudétanémetek nem követelhetik elkobzott vagyonaik visszaszolgáltatását vagy pedig valamilyen kárpótlást. Múlt szombaton a cseh elnök bejelentette, vagyis ahogy az unió írásban garantálta, hogy nem sérül Írország szuverenitása olyan területeken, mint az adózás, a hadügy vagy a családpolitika, ugyanúgy szavatolni lehetne azt is, miszerint az uniós alapjogok chartájának nincs visszamenőleges hatálya vagy pedig bizonyos döntésekben a cseh taláros testület nem kerülhető meg.

Ezt a nyilatkozatot Horvátország uniós csatlakozási szerződéséhez lehetne csatolni, vagyis ezzel együtt fogadnák el.

A cseh és a szlovák kérését minden bizonnyal az október végi uniós csúcstalálkozón vitatják meg.

Az EU-vezetők elutasítják a szlovák derogáció lehetőségét

Kizárta hétfőn a svéd külügyminiszter és az Európai Bizottság elnöke azt a lehetőséget, hogy Szlovákiára ne vonatkozzon az Európai Unió reformszerződésének részét képező emberi jogi charta teljes körű teljesítésének kötelezettsége. Carl Bildt egy magas szintű EU-orosz tanácskozás utáni brüsszeli sajtótájékoztatón - kérdésre - nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy Szlovákia már befejezte a szerződés ratifikálásának folyamatát.

José Manuel Durao Barroso pedig az Európa Tanács új főtitkárával, Thorbjorn Jaglanddal közösen tartott sajtótájékoztatóján azt sürgette, hogy a tagállamok ne gördítsenek mesterséges akadályokat a szerződés útjába.