Gyurcsány tiltakozott és bólintott
Nem fukarkodott a magasztaló jelzőkkel Nicolas Sarkozy francia államfő, aki tegnap lényegében elbúcsúzott az unió soros elnökségétől, amelyet januárban a csehek vesznek át. A pénteken zárult, s valóban súlyos kérdések megvitatására összeült csúcstalálkozót történelminek nevezte, s új kezdetet említett az unió életében.
Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc magyar miniszerelnök erős fenntartásait hangoztatta azon módszert illetően, ahogy a Bizottság menet közben megváltoztatta a klímavédelmi csomag alaptéziseit, s az egyenlők közt egyenlőbbek elfogadhatatlan elve alapján semmibe például vette az 1990 és 2005 közötti magyar széndioxid-csökkentési eredményeket. Ez az ellentét végigvonult a kétnapos csúcson, éjszakai munkára kényszerítette a szakértőket, s Magyarországot a makacs tagország jelmezébe öltöztette, minthogy az európai sajtó sem tegnap, sem korábban nem kapott felvilágosítást a magyar felvetések hátteréről.
Nagy sikerként állította be Sarkozy, hogy a lengyelekkel és a magyarokkal, s persze másokkal is folytatott kemény alkudozás után maradnak a 2007 elején meghirdetett célok, vagyis a globális károsanyag-kibocsátás 15 százalékáért felelős EU utat mutat a világnak, s kész 2020-ig húsz százalékkal mérsékelni az üvegházhatást előidéző gázok mennyiségét, húsz százalékra emelni a megújuló erőforrások arányát az energiafogyasztásban, s húsz százalékkal növelni az energiafelhasználás hatékonyságát. Így már jól együtt lehet működni a környezetvédelmet szívén viselő Obama kormányzattal, s egységes európai álláspontot képviselni a kiotói szerződés jövőre esedékes megújításakor.
A részletekről persze nagy vita bontakozott ki, az elfogadott szöveg számos mentességet tartalmaz iparágak és országok számára. A szennyező ágazatok is nyomást gyakoroltak a döntéshozókra, míg a környezetvédők az alku után kiábrándultan nyilatkoztak. A kelet-európai országok esetében a francia elnök szerint figyelembe vették sajátos helyzetüket. Ezt Gyurcsány a maga sajtóértekezletén úgy fordította le, hogy 2013-ban nem emelkedik meg hirtelen az áram ára 25-40 százalékkal.
Az Európai Bizottság, amely a klímacsomag viszonyítási évét 1990-ről 2005-re módosította - mondván ekkortól állnak rendelkezésre értékelhető adatok - azt szorgalmazta, hogy az áramtermelő erőművek 2013-tól árverésen szerezzék be az eddig ingyen kapott kvótákat, amelyeket aztán adhatnak-vehetnek a karbonkereskedelmi rendszerben, a szennyezési szintjüktől függően. A megállapodás viszont azt tartalmazza, hogy csak 2020-ban emelkedik száz százalékra a kvóták árverése, 2013-ban azok hetven százalékát még ingyen kapják.
A nehéziparon belül a cement, az acél, az üvegágazat is mentesülhet az árverés alól, mert arra hivatkozhat a kormány, hogy e cégek különben az unión kívülre költöznek. Az árverési bevételek 12 százalékát visszaosztják a szegényebb tagoknak, ez két százalékos emelkedés az eredeti javaslathoz képest, s a többletnek az öt százaléka, azaz nyolc év alatt 1-1,5 milliárd euró jut Magyarországnak. Az árverési rendszerbe be nem vont szektorok – mezőgazdaság, közlekedés, háztartások – tíz százalékkal növelhetik széndioxid-kibocsátásukat, de a várhatóan keletkező megtakarítást is el lehet adni a rosszabbul gazdálkodó tagországoknak, ebből a 2013-20-as időszakban összesen egymilliárd euró bevétel remélhető.
Évekre elosztva ez nagyjából a GDP 0,1 százaléka, azaz nem nagy tétel. A kormányfő úgy számítja azonban, hogy mindössze az ötödét kapjuk annak, mint amit azon veszítünk, hogy az 1990 utáni, a nehézipar leépüléséből keletkező, 2005-ig 30 százalékos kibocsátás-csökkentést az unió nem veszi figyelembe. - Szaldónk pocsék – jegyezte meg Gyurcsány, s hozzátette: elvi fenntartásának is mindenképpen hangot akart adni , ugyanakkor felelőtlenség lett volna a másik huszonhat ország alkuját vétóval megakasztani. Magyarország a végére egyedül maradt, s annyit ért el, amennyit ilyen körülmények között el lehet érni.
Kissé derűlátóbban beszélt viszont a tegnap szintén elfogadott uniós gazdaságélénkítési tervről a magyar miniszterelnök, amely lényegében az utóbbi két hétben nyilvánosan is megvitatott bizottsági elképzelésre épül: vagyis a teljes GDP 1,5 százaléka fordítható a gazdaság serkentésére. Magyarország költségvetési mozgástere kicsi, de az uniós alapok felhasználásáról, ideértve a nagy projekteket is, egyszerűbben, gyorsabban és nemzeti hatáskörben dönthet a kormány, amely könnyebben hozzáfér az EU foglalkoztatási alapjához, s az uniós költségvetésben talált, el nem költött ötmilliárd euróból is kihasítana valamennyit regionális energiahálózati beruházásokra. Emelkedik a szintén nemzeti hatáskörben adható állami támogatás összege is, kétszázezer euróról ötszázezerre.
A klímavédelmi és gazdaságélénkítési csomag végül egyhangú elfogadása mellett Sarkozy örömmel nyugtázta, hogy a lisszaboni szerződés ír elutasítása nyomán keletkezett intézményi válság is remélhetően megszűnik, mert jövőre újra népszavazást szervez a dublini kormány, s ha az új dokumentum életbe lép, az írek jogi garanciát kapnak aggodalmaikra: marad az egy ország egy biztos elv, az ír semlegesség, az önálló adó- és családpolitika. S hogy ne kelljen a lisszaboni szerződést újra ratifikálni, a horvát csatlakozási dokumentumban rögzítik az új elveket. Gyurcsány szerint ez azért is jó ötlet, mert a lassulni látszó horvát csatlakozási folyamatot éppenséggel gyorsítja.
