Az egyezmény hatályba lépését eddig Hollandia gátolta, mert nem tartotta elégségesnek Belgrád együttműködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, most azonban - diplomaták helyszíni közlése szerint - a holland küldöttség is úgy vélte, ösztönzést kell adni Szerbiának az uniós integráció folytatásával.

Hollandia a források szerint azt is jelezte, hogy egyúttal fenn kell tartani a nyomást Szerbiára az említett együttműködés javítása érdekében.

Így nincs szó egyelőre magának a stabilizációs és társulási megállapodásnak az életbe léptetéséről, jóllehet a két fél már azt is régen aláírta. Ez a szerződés már az uniós tagság előszobájának számít, hiszen ez alapján idővel megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások az EU és a tagságára pályázó országok között

Hollandia már régebben értésre adta, hogy a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszékkel csak akkor tekinti teljesnek Szerbia együttműködését, ha Belgrád segít elfogni Ratko Mladicot, a boszniai szerbek egykori katonai főparancsnokát. A hágai álláspont mostani kedvező változása azon alapul, hogy a törvényszék főügyésze, Serge Brammertz minapi jelentésében a szerb hozzáállásban pozitív fejleményekről számolt be.

A külügyminiszterek mostani találkozójáról kiszivárgott az is, hogy a tervekkel ellentétben Macedóniának a pénteki EU-csúcstalálkozón mégsem adnak időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére - ez a döntés várhatóan csak márciusban születik meg.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az unió már most határozzon a hivatalos megbeszélések megkezdéséről. A csúcstalálkozóra készített szövegtervezetből azonban az derül ki, hogy a kormányfői tanács a témában csak következő, márciusi ülésén határoz majd.

A tárgyalások megnyitását Görögország blokkolja, amely továbbra sem tudott megegyezni Macedóniával abban, milyen nevet viseljen a jövőben a volt jugoszláv köztársaság, amelynek jelenlegi elnevezése megegyezik egy görög tartományéval.

Várhatóan márciusban foglalkozik az EU csúcsszinten Izland csatlakozási kérelmével is.