EU-támogatásra számít a verespataki beruházó
Nicolae Nemirschi román környezetvédelmi miniszter csütörtökön Verespatakra látogat. Nincs ebben semmi különös, végül is Verespatak olyan kérdés a tárca számára, amellyel a decemberben kinevezett miniszternek szembe kell néznie, és amellyel mindenképpen foglalkoznia kell.
Elődjét, az RMDSZ-es Korodi Attilát a verespataki aranybányatervben érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) perbe fogta, amiért a magyar tárcavezető 2007 szeptemberében felfüggesztette a projekt környezeti engedélyezésének folyamatát. Korodi arra hivatkozott, hogy mivel a környezeti hatástanulmányt a cég egy időközben bírósági úton semmisnek nyilvánított településrendezési engedélyre alapozta, a terv engedélyezését folytatni nem lehet. A kanadai-román tulajdonú RMGC azonban arra hivatkozott, hogy újabb településrendezési engedéllyel rendelkezik, ezért a miniszter döntése törvénytelen volt.
A temesvári ítélőtábla a múlt héten jogerősen úgy döntött, hogy az újabb településrendezési engedély is semmis. Ez egyfelől igazolja Korodi álláspontjának helyességét, másfelől pedig tovább hátráltatja a bányaterv engedélyezési és kivitelezési folyamatát.
Pedig az új bukaresti román kormány nem túlságosan sok jelét mutatta annak, hogy a verespataki projektet ellenezné, sőt. Az RMGC vezetői háttérbeszélgetések során lapunknak többször is elmondták: azt remélik, hogy az új kormányt sikerül rávenniük a terv engedélyezésére.
Csakhogy azóta az RMGC vezetői közül is kicserélődtek egyesek. A héten a kanadai Gabriel Resources-nak (GR), az RMGC részvényei 80 százaléka tulajdonosának elnöke mondott fel, állítólag egészségügyi okokból. A GR élén négy éve álló Alan Hill lemondására azonban furcsa módon éppen a temesvári ítélőtáblai döntést követő napokban került sor. Az új, ideiglenes elnök, Keith Hulley, korábban a bolíviai San Cristobalban megnyitott, naponta 40 ezer tonna fémet feldolgozó ezüstbánya tervezési, engedélyezési és építési munkálatait irányította.
A GR most abban bízik, hogy Nemirschi miniszter csütörtöki látogatása újraindíthatja a bányaterv engedélyezési folyamatát. A kanadaiak a projekt költségeit 2006-ban 750 millió dollárra tették, jelenleg azonban már egymilliárd dolláros ráfordításról beszélnek. Azt remélik, hogy mintegy hat hónapon belül sikerül valamennyi szükséges engedélyt beszerezniük, kivásárolják a terv útjában álló maradék magántulajdonú ingatlanokat (80 százaléka a verespataki ingatlanoknak már az övék), megkapják az építkezési jóváhagyást is, és a projekt finanszírozásához szükséges - ma még hiányzó - pénzt is megszerzik. A hagyományos pénzpiaci hitelforrásokon kívül a GR vezetői abban bíznak, hogy uniós pénzeket is sikerül majd a terv szolgálatába állítaniuk.
Úgy tűnik, Nemirschi támogatná a bányatervet, eddigi megnyilatkozásaiból ugyanis nem az derült ki, hogy ellenezné. Ez pedig azt jelenti, hogy a projektre Traian Basescu államfő is rábólintott. Az Academia Catavencu bukaresti hetilap arról is beszámolt, hogy a miniszter egyik kirohanása alkalmával közölte: meg fogja adni a környezeti engedélyt az RMGC-nek akár érvényes a településrendezési engedély, akár nem, „hiszen ott végül is bánya lesz, s nem pedig város”.
Nem véletlen az sem, hogy hétfői brüsszeli felszólalásában Tőkés László EP-képviselő az uniós intézmények támogatását kérte Verespatak megvédéséhez. A püspök azzal érvelt, hogy a román kormány a beruházás átmeneti tilalmának a feloldására, következésképpen a bányaprojekt engedélyezésére készül.
