Szántanak az erdélyi Szászkézd határában. Támogatás csak a valódi gazdálkodóknak jár Radu Sigheti / Reuters

Az uniós mezőgazdasági pénzek elosztását végző ügynökséghez (APIA) tavaly 2315 egyházi intézmény nyújtott be igénylést támogatásra. (A kéréseket március eleje és május 15. között lehet leadni, így az idei adatok még nem állnak rendelkezésre.) Az APIA 2013-ban 4,9 millió euró támogatást utalt ki az egyházaknak, ebből csupán a területalapú támogatás 2,9 millió eurót tett ki. A 217 kolostor és 2071 parókia, illetve huszonhét egyéb típusú egyházi intézmény összesen 24 ezer hektáron gazdálkodik. Pontosabban ebben kételkednek a román agrárhatóságok: hogy valóban gazdálkodnak-e.

– Ezúton szeretnénk felhívni a kérelmezők figyelmét: 2015-től kezdődően bizonyítaniuk kell, hogy aktív gazdálkodók, különben nem részesülhetnek területalapú támogatásban – mutatott rá Gheorghe Dorel Benu,az APIA vezérigazgatója a Mediafax hírügynökség által szervezett múlt heti agrárkonferencián. Hozzátette: az az intézmény számít aktív gazdálkodónak, amelynek működési területe kiterjed (a foglalkozások osztályozási rendszerében szereplő) valamely mezőgazdasági tevékenységre.

Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter már korábban jelezte: az aktív gazdálkodó fogalmának bevezetésétől azt várja, hogy a támogatások kérelmezői közül kiszűrjék azokat, akik ténylegesen nem gazdálkodnak. Példa számtalan akad, a miniszter szerint az egyházak mellett a helyi önkormányzatok is „feketelistára kerülnek”. – A helyi tanácsokkal szemben a törvény túlságosan megengedő. Bármikor létrehozhatnak egy egyesületet, amelynek koncesszióba adják a községi legelőt, és aztán felveszik az uniós támogatást – magyarázta a mechanizmust a miniszter.

A baj az, hogy ezeknek a legelőknek a többségét nem használják rendeltetésszerűen. Hasonló okok miatt a csalók közé sorolhatók egyes golfpályák és repülőterek üzemeltetői is. A törvény hiányosságai miatt eddig az agrárhatóságok csak azt ellenőrizték, hogy a támogatások kérelmezői gondozzák-e a területeiket. Márpedig kevés helyen találni gondozottabb „legelőt”, mint mondjuk egy golfpályán.

Az álgazdálkodók kérdése körülbelül egy éve, a bukaresti nemzetközi repülőtér kapcsán merült fel. Az üzemeltető állami vállalat frissen kinevezett igazgatója más ürügyet nem talált, hogy elődjét bírálja, ezért a szemére vetette, hogy a repülőtér tulajdonában lévő földterületek jegyzéke hiányos, és emiatt a társaság jelentős összegű legelőtámogatástól esett el. „Nem elég lekaszálni a füvet, és tisztán tartani a területet, ez még nem mezőgazdasági tevékenység” – hangsúlyozta az APIA vezérigazgatója az említett konferencián. Mint mondta, a hivatal „meggyőzte” a bukaresti repülőteret, hogy vonja vissza az idei évre benyújtott támogatási kérelmét.

A romániai gazdák hektáronként 154 euró támogatást kapnak az idén az Európai Uniótól. Ez kevesebb, mint amennyit a „régi” tagállamok termelői kapnak, de a különbséget, 30-40 eurót hektáronként a román agrárminisztérium folyósítja állami szubvencióként. A Román Ortodox Egyház (BOR) már jelezte is: elvárja, hogy az állam aktív gazdálkodónak nyilvánítsa a plébániáit. A közlemény egyúttal hangsúlyozza, hogy az ortodox egyház tulajdonában lévő földterületek jelentős részét bérbe adták, így azok után a bérlő kap szubvenciót, és tartozik elszámolási kötelezettséggel.

Amúgy pedig a földekből származó haszonból tartják fenn a BOR szociális intézményeit. A kifizető ügynökség vezetője szerint az egyházaknak bővíteniük kell a tevékenységi körüket. A papoknak pedig igazolniuk kell, hogy személyesen maguk foglalkoznak földműveléssel, különben elesnek a támogatásoktól.