Az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén tett négy javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök Varsóban, az Európai Unió jövőjét megvitató V4-csúcstalálkozót megelőző sajtótájékoztatón. A megbeszélésen részt vesz Angela Merkel német kancellár is.

Orbán úgy vélekedett, hogy kiemelt prioritássá kellene tenni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához. Álláspontja szerint az európai központi intézményeknek – mind az Európai Tanácsnak, mind az Európai Bizottságnak – vissza kellene térniük eredeti rendeltetésükhöz.

Ezen felül Orbán Viktor azt javasolta, hogy az Európai Unió őrizze meg régi, bevált politikáit, úgymint a kohéziós és agrárpolitikát, viszont ne emelje uniós szintre a migrációt és a szociális kérdéseket. Azt tanácsolta, hogy a közösség tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját.

Szavai szerint a britek kilépése az Európai Unióból, a Brexit nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette az adaptációs készségét. „Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és olyan az Európán belüli – az unió szempontjából külpolitikai – kérdésekben sem", mint például Ukrajna - mondta.

A magyar miniszterelnök szerint a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.

Angela Merkel szerint a Brexit) után azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot. A német kancellár első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Hangsúlyozta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több "közös akciót tervezhetnek" a közös biztonság- és védelempolitika területén.

A belbiztonság területén, amelyen "nem csak a terrorizmus elleni harcról" van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra - tette hozzá Merkel. Kiemelte, hogy a migráció ügyében különösképpen a "humanitárius felelősségvállalás", az afrikai országokkal kialakítandó "migrációs partnerség" és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az "illegalitás elleni küzdelem" kérdéséről szükséges tárgyalni.

A vendéglátó lengyel kormányfő, Beata Szydlo azt mondta, hogy az EU-ban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal, a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra.

A Brexit után olyan változásokra van szükség, "amelyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat" – szögezte le, és kifejtette: az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell helyezni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra.