EU-csúcs: óriási politikai harc, tyúklépésnyi eredmény
Hajnali háromig vitatkoztak az unió állam- és kormányfői az egységes bankfelügyelet felállításának időrendjéről, és arról, hogyan lehet az eurózónán kívüli tagállamokat megfelelően integrálni a rendszerbe. A fő törésvonal a német és a francia álláspont között volt. A németek – több tagállam, köztük Magyarország támogatását élvezve – azt szerették volna elérni, hogy a bankfelügyelet felállítását ne siessék el, és inkább koncentráljanak annak hatékonyságára és minőségére, miközben a franciák – a déli tagállamok szószólójaként – a mechanizmus minél gyorsabb felállítása mellett kardoskodtak.
Júniusban a vezetők abban egyeztek meg, hogy lehetőség nyílik az eurózónán belüli bankok közvetlen feltőkésítésére az európai mentőalapból, amint feláll a hatékony egységes bankfelügyelet. Ennek lényege az volt, hogy a spanyol bankok úgy kapjanak segítséget, hogy ne a madridi költségvetést csúfítsák az összegek.
Ehhez képest semmi nem változott, csak pontosabb lett az időrendiség. A cél, hogy az év végéig le kell fektetni az egységes bankfelügyeleti rendszer jogi kereteit, azaz a jogszabályalkotást idén befejezni, hogy 2013 folyamán felálljon az új rendszer. Diplomaták szerint a háttérben az áll, hogy Angela Merkel német kancellár nem szeretné, ha a feltőkésítés a 2013. őszi német választások előtt megindulna. Hozzáteszik azonban, hogy rendkívül nehéz lesz befejezni a jogalkotást az év végéig, hiszen az Európai Parlament is beleszólást követel magának. Az is kérdés, ki mit ért "hatékony" mechanizmuson, így erről újabb vita várható a következő hónapokban.
Dolgoznak a bankfelügyeleti terv részletein
Az eurózónán kívüli tagok megnyugtatására információink szerint olyan megoldást kínált az Európai Bizottság, hogy az új bankfelügyeleti mechanizmust irányító Európai Központi Bank egyes fórumain (pontosabban a felügyelőtanácsban) az övezeten kívüli országok is részt vehetnek, és felügyeleti kérdésekben ez a tömörülés, nem pedig a kormányzótanács lesz a mérvadó döntéshozó. (Az uniós alapszerződés miatt a kormányzótanácsban nem vehetnek részt az eurózónán kívüli országok.) Mindeközben az eurózóna pénzügyérei kidolgozzák a bankfeltőkésítés feltételeit és kereteit, aminek beindításáról majd külön döntést kell hozni.
Ez nem jelent vereséget Spanyolországnak – mondta Francois Hollande francia elnök a tanácskozás után, utalva arra, hogy a spanyol bankoknak kellene legsürgetőbben a pénz, amelynek elérése most a távoli jövőbe tolódott ki. Az EKB nyáron bejelentett államkötvényvásárlási akciója június óta némileg csökkentett a Spanyolországra nehezedő piaci nyomáson.
Az uniós vezetők emellett megbízták Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács állandó elnökét, hogy az év végére dolgozza ki a szorosabb monetáris és költségvetési unió kereteit, amelyről most időközi jelentést mutatott be Van Rompuy a vezetőknek. Szóba került az úgynevezett "fiskális kapacitás", vagy ahogy Merkel fogalmazott: "stabilitási kapacitás". Ez újabb adag pénz lenne, amelybe az eurózóna országai "beletúrhatnának". Cserébe Merkel szeretné elérni, hogy a tagállamok jogi kötelezettséget vállaljanak szerződések útján a gazdasági reformok végrehajtására. Ezekről konkrét döntés majd csak később várható.
Az euróövezeti bankunió kérdésében Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell kerülnie azt, hogy méltatlan helyzetbe kerüljön – jelentette az MTI. – Nem vagyunk tagja az eurózónának, amely viszont nagy bajban van – mondta. Szerinte "a mi érdekünk is az, hogy megoldják a problémáikat", ám a döntések hatással lesznek Magyarországra. "Nem mindegy, hogy hogyan oldják meg a saját válságukat" – állapította meg a kormányfő az uniós tagállamok állam- illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli tanácskozása után.
