Mario Monti betartotta ígéretét, és csütörtök éjfélkor még nem volt megállapodás a növekedésserkentő és munkahelyteremtő csomagról sem az EU-csúcson. A nehéz belpolitikai helyzettel küzdő olasz kormányfő ugyanis korábban azt ígérte, addig nem hagyja el az üléstermet, amíg nincs valami konkrét ígéret a kezében. Olasz diplomáciai források csütörtök éjjel jelezték Brüsszelben: Monti konkrét politika elkötelezettséget vár, akár a növekedési csomagban, akár azon kívül olyan rövid távú intézkedések mellett, amelyek enyhítik a piaci nyomást Olaszországon (és egyébként Spanyolországon.) A források nem akartak belemenni annak részletezésébe, hogy Monti pontosan milyen intézkedésekre gondol. Az olasz kormányfőt Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök is támogatja. 

A csütörtök kora délutántól éjjelbe nyúló EU-csúcs egyik eredménye az lett volna, hogy a vezetők előállnak az európai növekedést segítő, 120 milliárd eurós összegű csomaggal. Úgy volt, ez lesz a csúcs könnyebbik feladata  – ennek azonban Monti betett. – Két tagállamnak nagyon fontosak a rövid távú megoldások a hosszú távú intézkedések mellett, de nincs szó blokkolásról – mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke újságíróknak a csúcstalálkozó közben tartott sajtótájékoztatóján. Ez az unió virágnyelvén azt jelenti, hogy az olaszok és a spanyolok rövid távú intézkedéseket akarnak látni, és addig tárgyalnak, amíg valami ki nem sül. 

Montinak van tere a zsarolásra: Angela Merkel német kancellárnak pénteken vissza kell repülnie Berlinbe, ahol a törvényhozás szavaz a márciusban aláírt fiskális paktumról és az európai mentőalapot létrehozó szerződésről. Az ellenzéki szocdemek támogatásáért cserébe Merkelnek hoznia kell a növekedési csomagot Brüsszelből. Most ezt Monti akadályozza. Francois Hollande francia államfőnek pedig egyik kampányígérete volt a „növekedési paktum”, így ő sem engedhet Montiéknak, miközben eredetileg Hollande – valószínűleg megfontolatlanul – bátorította Montit és Rajoyt a lázadásra. 

Az külön érdekes, ahogy az unió vezetőinek hogyan sikerült ezt a 120 milliárd eurós növekedési csomagot összetákolniuk. Alapvetően az Európai Bizottság korábbi javaslatairól van szó. Az Európai Beruházási Bank 10 milliárd eurós tőkeemelését 60 milliárdnak számolják, hiszen ennyi lesz várhatóan a növekedés a hitelezési kapacitásban. (Kérdés persze, hogy van-e olyan 60 milliárd értékű valóban növekedésserkentő projekt Európában, ami csak a pénzre vár). 

A páneurópai infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozó projektkötvényeket 4,5 milliárd eurónak számolják, noha csak 230 milliós befektetésről van szó az EU költségvetéséből. Ám a remények szerint milliárd eurós magánbefektetéseket vonzanak majd a kötvények. A csomag harmadik eleme, a fel nem használt strukturális alapok felhasználásával az a gond, hogy eddig nem derült ki, hol találták azt az 55 milliárd eurónyi el nem kötelezett pénzt. 

Szégyennek is nevezhető az, hogy az uniós állam- és kormányfők még mindig nem tudtak megegyezni az elsőfokú szabadalmi bíróság központi divíziójának székhelyében. Eredetileg a vezetőknek nem is kellett volna erről beszélniük, de a korábbi fórumokon nem sikerült megegyezni, így ilyen magas szintre kúszott fel ez az egyébként részletkérdés. – Pszichológiailag nehéz ügy – mondta a kérdésről Van Rompuy a sajtótájékoztatón.

Az európai szabadalmi rendszer több tízezer euróval tenné olcsóbbá az ötletek, találmányok bejegyzését, és így remények szerint serkentené a vállalkozásokat. A téma több évtizede az asztalon van. Áttörést a belga és a magyar elnökség ért el, utóbbinak tulajdonképpen sikerült lezárnia a legkényesebb politikai kérdést, a nyelvi ügyet. Azóta hónapok óta zajlik a vita a bíróság székhelyéről Párizs, München és London között. A napokban már úgy tűnt, megszületett a kiábrándítóan tipikus megoldás, azaz a központ Párizsban lesz, de a bíróság egyes ágai pedig Londonba és Münchenbe kerülnek. 

A kompromisszumot azonban Merkel és Hollande megtorpedózták, méghozzá úgy, hogy a bíróság fő része Párizsba kerüljön, kisebb része Münchenbe, Londont pedig kihagynák a buliból. A német elgondolás szerint ezt a „presztízst” most vihetik a franciák, cserébe Frankfurtban lenne a jövőbeli központosított európai bankfelügyelet székhelye. (A mostani londoni székhelyű felügyelet helyét sóval hintenék be a németek.)

Az uniós vezetők vitája az éjszakába nyúlóan folytatódott. Elvileg megbeszélik még Van Rompuy az unió szorosabb gazdasági integrációjáról szóló tervét, amit a remények szerint tudomásul vesznek, ha nem is támogatnak látványosan. A csúcs konklúziójának kiszivárgott, előzetes változata szerint a vezetők bátorítani fogják Van Rompuyt, hogy a terv alapján októberre, illetve decemberre dolgozzon ki pontos és konkrét akciótervet és menetrendet.