Barroso jó lesz?
José Manuel Barroso levelét megírta az EU állam- és kormányfőinek, hogy újraválasztási esélyeit javítsa. Az utóbbi öt évet végigszolgáló bizottsági elnök – akit Párizsban és Berlinben is bíráltak, amiért késve reagált a pénzügyi válság kirobbanására – most olyan étlapot készített, amelyen mindenki megtalálhatja kedvencét.
A szociális gazdaság előmozdításával kezdi a néppárti portugál politikus, aki a szabad piac híveként ült öt éve a végrehajtó testület irányítói székébe. Majd a belső piac, az euró előnyeit ecseteli, büszkén említi az ipari, mezőgazdasági teljesítményt, a szolgáltatások fejlődését, és további nagy ugrást ígér a jövőbe, a zöldebb, tudásalapú, innovatív gazdaságba, amely előtérbe helyezi a klímavédelmet, az energiabiztonságot, de amely megfelelően szabályozza a pénzügyi piacokat.
Barroso újrajelölése az állam- és kormányfők részéről nem volt kétséges. Ezt részben alátámasztotta az Európai Néppárt EP-választásokon elért sikere, illetve jó néhány szocialista színezetű kormány kiállása. Bajnai Gordon kormányfő például csütörtökön azt mondta, hogy a jelenlegi válságos időszakban fenn kell tartani a folyamatosságot az EU élén, ezért nem kellene halogatni Barroso kinevezését.
A magyar kormány azt várja azonban, hogy előretekintve fennmaradjon a regionális politika megbecsülése, hiszen az uniós források hatékony felhasználásából az ország sokat profitál. Ám Bajnai hozzátette: ahhoz, hogy Magyarország kérhessen, például a regionális alapok társfinanszírozásának időleges további mérséklését (15 százalék alá), előbb el kell végeznie az EU által is feladott házi feladatot a költségvetés rendbetételére és az adórendszer átformálására, a versenyképesség növelésére.
Mielőbbi kormányváltást sürgetett viszont a szerinte teljesen elhibázott magyar gazdaságpolitika miatt a néppárti találkozó közben tartott sajtóértekezletén Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Ő azt hangoztatta, hogy Európában a fogyasztásélénkítő gazdaságpolitika jön divatba, és ma kevesen aggódnak a megemelkedett költségvetési deficitek miatt. Ugyanakkor súlyos gondként említette, hogy Magyarországon – egyébként az EU jóváhagyásával – a tervezetthez képest emelkedik valamelyest a büdzsé hiánya és nyomában az adósság is.
A csúcson amúgy a részvevők olyan nyilatkozatot kívánnak elfogadni, amely kimondja: további kiadásnövelésre (fogyasztásélénkítésre) már nincs lehetőség, és mihamarabb vissza kell térni a stabilitási paktum keretébe, vagyis a hiányokat a GDP-hez képest három százalék alá kell vinni. S minden állam ellen megindul az eljárás, ahol ez nem teljesül; csak az eurózónában a tizenhatból tizenhárom ellen.
Orbán a szocialistákat fölösleges időhúzással vádolta, amiért új EP-képviselőik megvárnák Barroso kinevezésével a lisszaboni szerződés életbe lépését, amelynek nyomán abszolút és nem egyszerű többségre lenne szükség a megerősítéshez. Az Európai Szocialista Párt csütörtökön valóban úgy foglalt állást Brüsszelben, hogy ellenzi a portugál politikus kinevezését már a júliusi alakuló parlamenti ülésen.
Érdekes mellékzöngéje az intézményi és személyi-hatalmi huzakodásnak – amelynek részben persze az az oka, hogy az érvényben lévő nizzai szerződés és az újabb népszavazásra váró lisszaboni másként intézkedik a kinevezés menetéről és az Európai Bizottság létszámáról –, hogy Szájer József, a fideszes EP-delegáció vezetője kétségeit fejezte ki Barrosóval kapcsolatban. Ez összefügg azzal, hogy a Fidesz a kiugró arányú győzelmét fontos parlamenti posztokra szeretné átváltani, ám Orbán Viktor tegnap azt mondta: nyomást gyakorol párttársaira, hogy a néppárti elkötelezettségnek megfelelően szavazzanak a bizottsági elnökre.
