Az RMDSZ elnöke leszögezte: a tavalyi európai parlamenti választásokon az erdélyi magyarság megosztott volt, idén novemberben viszont a közösség szolidaritásának köszönhetően a szövetség visszaszerezte szavazóit, megnyerte a választásokat, erős parlamenti képviselete lett. Nem sikerült kormányra kerülnie, pedig a választói ezt akarták.

Markó szerint az RMDSZ megfelelő politikai eszközökkel rendelkezik az önkormányzatokban, a törvényhozásban és az Európai Parlamentben (EP) is. Az erdélyi magyarság az egységes érdekképviseletet, az RMDSZ-t támogatja, és szavazataival „elutasította a Magyar Polgári Pártot”. Ugyanakkor az érdekvédelmi szervezetének nem szabad „félig-meddig vagy egészen pártként viselkednie”. Éppen ezért, az RMDSZ-nek félre kell tennie a pártlogikát, és teljes egészében vissza kell térnie az érdekképviseleti és érdekvédelmi megközelítéshez.

A politikus kifejtette, hogy a romániai magyarságnak nem pártálláson, hanem etnikai hovatartozáson alapuló partnerséget kell kötnie, ezen az alapon kell együttműködnie a román pártokkal, aszerint, hogy melyik hogyan közelíti meg a magyar közösség problémáit, és milyen eszközöket kínál azok megoldására. hatékony eszközei márpedig mindig a kormánytöbbségnek vannak. Ebből kiindulva „az RMDSZ-nek mindig vállalnia kell a kormányzást.”

– Az etnikumközi viszonyok olyan participatív elvű megközelítése ez, amely alapvetően hozzájárulhat a magyarkérdés hosszú távú rendezéséhez – hangsúlyozta. Markó rámutatott, hogy a nemzeti identitáshoz kapcsolódó területeken „eleve részvételi arányt kellene megállapítani a legmagasabb szinttől kezdve mindenütt”, mégpedig nem politikai, hanem érdekképviseleti, érdekvédelmi alapon.

„Nem kívánt” ellenzéki szerepében az RMDSZ-nek meg kell védenie azt, amit megszerzett: a törvényes kereteket, az anyanyelvű oktatási intézményeket, és el kell érnie, hogy „egyetlen magyar embert sem tegyenek ki az állásából”, illetve hogy a magyar többségű önkormányzatok ne kerüljenek ismét hátrányos helyzetbe. Markó szerint parlamenti eszközökkel szavatolni lehet a magyar közösség tartós jövőjét, beleértve az általánosan megreformált, decentralizált közigazgatásra ráépíthető sajátos autonómiákat is.

A szövetség elnöke mindehhez közösségen belüli szolidaritást és az értelmiségiek segítségét kérte. Szerinte ugyanis a részvétel alternatívája ugyanis az elszigetelődés, az etnikumközi szolidaritásé pedig „az etnikumok közti állandó konfrontáció.” Éppen ezért szorgalmazta az etnikumközi paktum mielőbbi megkötését a román politikai erőkkel, „egy másfajta román–magyar partnerség” kialakítását, az RMDSZ érdekképviseleti jellegének megerősítését, a helyi közösségek továbbépítését.

Markó Béla keményen bírálta Tőkés Lászlót, aki „folyamatosan az RMDSZ ellen kampányol”, a magyarságot, illetve a szövetséget pártokra bontja, megosztja és kiosztja. – Kritikájára szükségünk lenne, de szenvedélyes RMDSZ-gyűlöletével lassan magára marad, és már azt sem fogják meghallani az emberek, amiben igaza van – mondta az RMDSZ-elnök.