Észak-Koszovó nem adja magát
Az összecsapásokban – amelyek során a KFOR könnygázt és gumilövedéket vetett be – hat koszovói szerb és négy békefenntartó megsérült. A három éve kikiáltott, Szerbia által el nem ismert Koszovótól elkülönült életet élő, szerbek lakta Észak-Koszovóban kialakult feszültség miatt elmaradt Brüsszelben a hét közepére tervezett közvetlen tárgyalás újabb fordulója Belgrád és Pristina között – jelentette a Reuters.
A konfliktus közvetlen kiváltó oka volt, hogy az Észak-Koszovót Szerbiával összekötő Brnjak és Jarinje határátkelőkön két hete Koszovó hivatalos vámtitsztjei is megjelentek. (Erre Pristina már júliusban is kísérletet tett - igaz, akkor különleges rendőri egységei is szolgálatot teljesítettek volna a két ellenőrző pontot - ami végül szerb radikális csoportok lázongásával, az átkelőpont felgyújtásával, egy koszovói albán rendőr halálát okozva. Koszovó akkor visszavonta rendőri erőit.) A szeptemberi akció során a vámtisztek helikopteren jutottak az átkelőre, miután a 60 ezer szerb által lakott Észak-Koszovó útjain a tiltakozó helyiek torlaszokat emeltek. Belgrád azt követelte, hogy a pontokon csak a KFOR és a jogrend biztosításáért felelős EULEX teljesítsen szolgálatot.
– Koszovó régóta igyekezett biztosítani az ellenőrzést minden határátkelője felett, de erre korábban nem volt lehetősége – mondta lapunknak Naim Rashiti. Az International Crisis Group nemzetközi szervezet koszovói munkatársa szerint ez azonban nem csak Koszovónak, de az országot elismerő nyolcvan államnak is fontos. – A terület fontos forrása a szervezett bűnözés által irányított csempészetnek, amelynek megakadályozására az EULEX önmagában nem képes – jegyezte meg Rashiti. – A vámosok megjelenése nem jelenti Észak-Koszovó betagolását Koszovóba. A megoldást a szerbek helyzetére a széles körű autonómia jelenthetné – jegyezte meg az elemző. Szerinte Belgrád célja egyértelmű: a szerbek lakta terület Szerbiához csatolása. – Belgád így akár Koszovó elismerésére is kész volna, ám a megoldással Pandora-szelencéje nyílna ki – mondta az elemző, utalva arra, hogy az etnikai határ államhatárrá emelése után a szerbiai Presovóban vagy a Macedóniában élő albán tömbök is hasonló követeléssel állnának elő.
A belgrádi vezetés kijelentette: a kialakult helyzet nem csak a tárgyalások folytatását, de az elért eredményeket is veszélyeztetik. Rashiti szerint azonban az eredmények csekélyek. Hiába született megállapodás a szabad határátkelésről, a gyakorlatban ma sem lehet koszovói dokumentumokkal Szerbia területére lépni. – Az áruszállítás is csak visszafogottan működik: csak szerbiai papírokkal rendelkező sofőrök szállíthatják a koszovói árut Szerbiába és viszont – mondta Rashiti. – Az elért megállapodások valódi érvényesítése kellene, hogy az előfeltétele legyen a tárgyalások felújításának – mondta az elemző, bár most Belgrád támaszt feltételeket, azt követelve, hogy a koszovói vámtisztek vonuljanak le Brnjak és Jarinje átkelőiről. A zsákutcából Rashiti szerint csak az áprilisban esedékes szerbiai parlamenti választások jelenthetnek kiutat, addig érdemi változás nem várható az észak-koszovói kérdésben, amelynek rendezése azonban mindkét fél számára fontos: ez az egyik előfeltétele annak, hogy az EU-ba igyekvő mindkét ország idővel megkaphassa a tagjelölti státuszt.
Holtan találták a koronatanút
Eközben egy németországi parkban holtan találták szerdára virradóra azt a koronatanút, aki állítólag fontos információkkal szolgálhatott volna a az albán és szerb civilek ellen elkövetett háborús bűnökkel gyanúsított Fatmir Limajjal szemben – jelentette az EULE szóvivője. A koszovói kormánypárt alapító tagja, parlamenti képviselő ellen a múlt héten rendeltek el házi őrizetet. A Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) tagjaként Limajt már korábban is érték hasonló vádak, ám a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) előtt akkor tisztázta magát. (Később közlekedési miniszterként merültek fel ellene korrupciós vádak is.) A holtan talált koronatanú, Agim Zogaj a Limaj vezette katonai alakulat tagja volt 1999-ben. Védett tanúként szállították Németországba. Halálának körülményeit vizsgálják. A rendőrség nem erősítette meg azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a férfi öngyilkos lett.
Ezzel párhuzamosan százhetvenegy év börtönbüntetés kiszabását kérte az illetékes ügyész egy török orvosra, mert a koszovói sajtóban "török Frankensteinként" emlegetett Yusuf Ercin Sönmez gyaníthatóan illegális szervkereskedelemben vett részt Koszovóban - jelentette az Anadolu Ajansi török hírügynökség. A szerdán nyilvánosságra hozott vádirat szervek és sejtszövetek illegális kereskedelmét, valamint bűnszövetkezet létrehozását rója a vádlott terhére. Sönmez a vádhatóság szerint legalább tizenegy vesét operált ki páciensekből a koszovói Medicus klinikán; a szervek többségét izraeli betegeknek szánták. Az ügyészség három másik vádlottra is börtönbüntetést kért: 171 évig terjedőt az izraeli Móse Harelre, mert gyaníthatóan az izraeli betegek közvetítője volt; 78 évnyit Kenan Demirkol török orvosra öt szerveltávolítás miatt és 18 évnyit egy harmadik török állampolgárra. A török igazságügy-minisztérium szerint a büntetőpert azért kell Törökországban lefolytatni, mert három török állampolgár is Sönmez áldozatai között volt.
A pristinai klinikát több hónapos rendőrségi nyomozás után 2008-ban zárták be. Az ügy azt követően került a hatóságok látókörébe, hogy a pristinai repülőtéren rosszul lett egy török férfi, akinek egyik veséjét előzőleg a klinikán átültették egy izraeli férfi szervezetébe. Korábbi jelentések szerint a szervkereskedelem áldozatainak - a donoroknak - 15 ezer eurót ígértek valamelyik szervükért, az azt megkapó betegeknek pedig 100 ezer eurót kellett fizetniük. A donorokat kelet-európai és közép-ázsiai országok szegényei közül toborozták.
