A hattagú észak-koreai delegáció még pénteken érkezett Szöulba, hogy lerója kegyeletét a 85 éves korában kedden elhunyt Kim De Dzsung volt dél-koreai elnök előtt.

Ri Dong Kvan dél-koreai elnöki szóvivő elmondta: az államfőnek a phenjani küldöttek átadták Kim Dzsong Il észak-koreai vezető szóbeli üzenetét, amely "a Korea-közi kapcsolatokban mutatkozó fejlődéssel foglalkozik". Az illetékes nem fedte fel az üzenet tartalmát annak "érzékeny" volta miatt, de annyit megjegyzett, hogy a tárgyalás hangneme "őszinte és udvarias" volt. A találkozó fél órán át tartott.

A szóvivő hozzátette, hogy Ri Mjong Bak a találkozón ismertette az Észak-Koreával kapcsolatos szöuli politikája "következetes és szilárd elveit", és kérte, hogy a küldöttek tolmácsolják azokat Kim Dzsong Ilnek.
    Kim Ki Nam, a kormányzó kommunista párt központi bizottságának titkára a Jonhap hírügynökség szerint kijelentette, hogy "jó benyomásokkal távozik" Szöulból.

Észak-Koreából először érkezett hivatalos küldöttség dél-koreai államfő gyászszertartására. A küldöttség pénteken rótta le kegyeletét az exelnöknek a szöuli nemzetgyűlésben felállított ravatalánál, de a vasárnapi állami gyászszertartáson nem vett részt. Ez utóbbin mintegy húszezren jelentek meg, köztük Ri Mjong Bak, valamint hivatali elődei és külföldi vezetők. Kim De Dzsungot a szöuli nemzeti sírkertben helyezik örök nyugalomra.

Kim De Dzsung megbékélési politikája Észak-Koreában is népszerű volt. A politikus 1998 és 2003 között volt a Koreai Köztársaság elnöke. Ő volt az első dél-koreai államfő, aki ellátogatott Phenjanba, és a két Korea közötti enyhülés jeleként 2000. június 15-én Kim Dzsong Illel közös nyilatkozatot írt alá. Erőfeszítéseiért 2000-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

A két Korea elvileg továbbra is hadban áll egymással, 1950-1953 közötti háborújúkat fegyverszüneti megállapodás zárta le, békeszerződést nem kötöttek. A két ország viszonya különösen feszült azóta, hogy Phenjan idén májusban végrehajtotta második kísérleti atomrobbantását - amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélt -, s bejelentette, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek a fegyverszüneti egyezményt.