Észak-Korea újra megvezette a világot
A nemzetközi közösség a nap folyamán csak valószínűsítette ezt, mert nukleáris robbantást csak a levegőben terjedő részecskékből, napok alatt tudnak méréssel igazolni. Mindenesetre az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezetének illetékesei Bécsben azt közölték, „robbanásszerű eseményről” beszélve, hogy kétszeres magnitúdót mértek Észak-Korea térségében a 2009-es robbantáshoz képest. A mostani detonáció a Richter-skála szerinti 4,9-es erősségű mesterséges földrengést váltott ki.
A nemzetközi közösség, beleértve Kínát, sőt a saját atomprogramja miatt fokozatosan élénk figyelemmel kísért Iránt is, elítélte a robbantást, amely az első volt a jelenlegi észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un uralma alatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa e sorok írásakor Phenjan éles elítélésére készült sürgősséggel összehívott találkozóján. (Éppen Dél-Korea a testület soros elnöke.) - Végigmegyünk a szokásos gyakorlaton - mondta Susan Rice, amerikai ENSZ-nagykövet.
Kétséges másrészt, milyen eszközök állnak a világ rendelkezésére ahhoz, hogy rákényszerítse az akaratát a kommunista remeteállamra. Ahogyan nem egyértelmű a KNDK nemzetközi kötelezettségeit sértő robbantás időzítése sem: a héten emlékeznek az előző vezető, Kim Dzsong Il (Kim Dzsong Un apja) születésének évfordulójára, kedden volt esedékes Barack Obama amerikai elnök évértékelő beszéde, Dél-Koreában pedig éppen hatalomváltás zajlik, Li Mjung Bak távozó elnök mandátuma végére ér. - Ehhez hozzátennék egy negyedik egybeesést is: a holdújév kezdetét, amelyet a koreai családok hagyományosan együtt töltenek - mondta lapunknak Csoma Mózes. Az ELTE Korea-tanszékének helyettes vezetője emlékeztetett rá, decemberi rakétakísérletét követően Észak-Korea másodszor is megvezette most a világot.
A KNDK minapi közleménye például óva intett egy várható esemény jelentőségének túlértékelésétől, a KCNA phenjani hírügynökség mostani jelentése szerint ugyanakkor tökéletesen hajtották végre a föld alatti robbantási kísérletet, amelyhez állítólag egy miniatürizált, könnyű nukleáris eszközt használtak. Technológiailag nem világos, mi igaz ebből, s valóban Észak-Korea rendelkezésére áll-e olyan kifinomult eszköz, amellyel robbanótöltetbe szerelhető, kisméretű bombát állíthat elő. - Politikailag viszont azt lehet mondani: Észak, mint eddig is, törekszik rá, hogy közvetlen tárgyalásokat folytathasson az Egyesült Államokkal. Zsarolással ezt próbálja kicsikarni, ahogyan 2007-ben elért már egy megállapodást és Jimmy Carter exelnök látogatását is - mondta Csoma.
Az észak-koreaiak az 1953-as fegyverszünet alapján az USA-t tartják fő hadviselő ellenségüknek, és arra számítanak, hogy ha Japánt és Dél-Koreát is kihagyva megegyeznek Washingtonnal, akkor az 1950-53-as koreai háborút is lezárhatják. Ám nem úgy néz ki, hogy Amerika nagyon jutalmazni akarná a koreai rezsimet. - Az ilyesfajta provokációk nem teszik biztonságosabbá Észak-Koreát - jelentette ki Obama, „gyors” és „hiteles” nemzetközi cselekvést sürgetve. Az egyébként dél-koreai ENSZ-főtitkárt, Ban Ki Munt is súlyosan aggasztja a fejlemény kedvezőtlen hatása a regionális stabilitásra, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó erőfeszítésekre, adta értésre szóvivője. Tokióban Abe Sindzo japán kormányfő rendkívüli kormányülést hívott össze. Japán korábban saját büntetőintézkedéseket is bevezetett Phenjan ellen az ENSZ-ben hozott szankciókon kívül, miután Észak-Korea 2006-ban végrehajtotta első atomrobbantását.
A mégoly elszigetelt északot legalább két szál továbbra is a nemzetközi közösséghez köti. Az egyik a kínai olaj- és egyéb áruutánpótlás, amelyet ha Peking elvág, koreai kegyeltje pár hét vagy hónap alatt kritikus helyzetbe kerülhet. - Ám ha ezt meglépi, akkor onnan nincsen visszaút: levette a kezét Észak-Koreáról - vélte Csoma Mózes, kifejtve: „addig semmiképpen sem lehet erre számítani, amíg Dél-Korea is fenntartja az Északkal közös ipari parkját”. De ha Szöul ezt megteszi, maga is lerombolja a Korea-közi kapcsolatok évek alatt felépített és főleg liberális elnökei alatt szorgalmazott hídját.
