Észak-Korea pénteken bejelentette, hogy Dél-Korea „ellenséges politikája” miatt semmisnek tekinti a Dél-Koreával kötött minden korábbi  megállapodását.

Three North Korean soldiers, carrying rifles, patrol along military fences in the North Korean county of Kaepoong in this picture taken from the South Korean city of Paju, about 45 km (28 miles) north of Seoul, January 30, 2009. North Korea said on F

Észak szerint a szöuli kormány megszegett több, Észak-Koreával kötött korábbi egyezményt, s ezzel „a háború szélére” sodorta a kétoldalú  viszonyt, „nincs mód sem a kapcsolatok javítására, sem a megfelelő  mederbe való visszaterelésére” – idézte a KCNA észak-koreai  hírügynökség a phenjani újraegyesítés bizottságot.

Ezért - a testület közlése szerint - Phenjan semmisnek tekinti az észak és dél közötti politikai és katonai szembenállás feloldásával kapcsolatos megállapodásokat. 1991-ben a félsziget  atomfegyver-mentesítéséről született Korea-közi megállapodás, majd  egy 2000 júniusi csúcstalálkozót követő rövid időszakban a félsziget kettéválásával szétszakított családok egyesítéséről, a távközlési rendszerek összehangolásáról, valamint a vasúti összeköttetés megteremtéséről egyeztek meg.

Az észak-koreai bejelentésben külön szerepelt, hogy semmisnek tekintik a két országnak a koreai háború végén rögzített Sárga-tengeri fegyverszüneti határát is. Phenjan szerint délebbre kell meghúzni ezt a vízi határt. A kérdés körüli vita 1999-ben és 2002-ben fegyveres összetűzésekhez vezetett.

Megfigyelők szerint az elmúlt időszakra jellemző keményebb phenjani retorikába illeszkedő bejelentés célja többek között nyomást gyakorolni Ri Mjong Bak dél-koreai elnökre. Észak-Korea másik célja az elemzők szerint az lehet, hogy magára irányítsa az Egyesült Államok figyelmét az új amerikai elnök hivatalba lépése  után.

A formálisan közel hatvan éve egymással hadiállapotban lévő két Korea viszonya jelentősen romlott azóta, hogy a Dél-Koreában tavaly év elején hivatalba lépett konzervatív államfő feltételhez kötötte az Északra addig szabadon áramló segélyeket. Ri Mjong Bak világossá tette, Szöul csak akkor folyósítja a kilátásba helyezett jelentős mennyiségű segélyt a sztálinista államnak, ha Phenjan komolyan gondolja atomfegyverprogramjának felszámolását. A kommunista északi vezetés erre a megbékélést célzó tárgyalások megszakításával és keményebb retorikával reagált.

Észak-Korea 2005-ben atomhatalommá nyilvánította magát, majd 2007-ben beleegyezett, hogy segélyek fejében felszámolja nukleáris programját, a folyamat azonban elakadt az atomprogram leállításának ellenőrzésével összefüggő nézkülönbségek miatt.