A szultánságban tartott tanácskozáson a tíz tagállam mellett több megfigyelő ország is részt vesz, az AP értesülése szerint hétfőre várják például John Kerry amerikai külügyminiszter érkezését. Nagy a várakozás, hogy a találkozó alkalmat kínál a Phenjan és a Koreai-félsziget atommentesítését szorgalmazó államok közti kapcsolat felvételére. Észak-Korea 2009-ben szakította meg nukleáris fegyverkezési programjáról a hatoldalú tárgyalásokat, amelyekben Dél-Korea, Japán, Kína, az Egyesült Államok és Oroszország érintett. Az ASEAN tíz tagállama vasárnap kiadott közös közleményében a tárgyalások felújítását szorgalmazta, nyomatékosítva a különleges alkalmat, hogy mind a hat érintett ország képviselteti magát a mostani tanácskozáson.

Észak-Korea még a múlt év végén nagy hatótávolságú rakétát lőtt fel (hivatalosan műhold állított földkörüli pályára), majd februárban föld alatti atomrobbantást hajtott végre az ENSZ tilalma ellenére. A márciusi-áprilisi közös amerikai–dél-koreai hadgyakorlatok idején Phenjan rakétacsapással fenyegette meg déli szomszédját és az Egyesült Államokat is, majd a közelmúltban váratlanul bilaterális megbeszéléseket ajánlott Szöulnak és Washingtonnak is.

Az ASEAN keretében 2011-ben az indonéziai Baliban a két Korea fő nukleáris képviselője találkozott, s akkor meg is állapodtak a hatoldalú tárgyalások felújításában, amiből azonban nem lett semmi. Két esetben, 2004-ben, majd 2008-ban Phenjan és Washington diplomatái is folytattak közvetlen „magánbeszélgetést” a tanácskozáson.

A mostani találkozó másik, diplomáciailag is kényes témája a Dél-kínai-tenger vitatott felségjogú szigetvilága. A brunei tanácskozást megelőzően Kína és a Fülöp-szigetek újra egymást fenyegette a térség „militarizálása” miatt. A Scarborough-zátony, valamint a Second Thomas homokpad és környéke – az ottani halállomány és a feltételezett kőolaj és gáz miatt – immár egy éve feszültséget okoz a két ország viszonyában. A Fülöp-szigetek arra hivatkozik, hogy mindkét zátonyos körzet a 200 tengeri mérföldes gazdasági felségövezetébe tartozik, míg Kína történelmi térképeire hivatkozva ragaszkodik a területhez. Manila az Egyesült Államok katonai segítségét kérte, s kilátásba helyezték az amerikai haditengerészeti jelenlét növelését. Kína ugyanakkor rendszeresen küld hadihajókat, illetve a halászhajók védelmére megfigyelő hajókat az övezetbe.

Az ASEAN történetében első ízben a múlt évi Kambodzsában rendezett tanácskozáson fordult elő, hogy nem írtak alá közös záróközleményt, éppen a Dél-kínai-tengerről kirobbant viták miatt. A Fülöp-szigeteken kívül Vietnam, Malajzia, sőt Brunei is érintett a szigetvitában. A többség azt szerette volna, ha elfogadnak egy új tengerhajózási magatartási szabályozást, ám Kína nem volt hajlandó nemzetközi megállapodásra. Helyette bilaterális megállapodásokat szeretne kötni.