A Kim-klán hatalomátörökítése Szöulból nézve
Szöul kikötővárosának, Incshonnak a tengerpartján hosszú kocsisor vár a behajózásra. A Sárga-tenger közeli szigeteire induló szöuli turistákat legfeljebb a kikötő egyik táblája emlékezteti Észak-Korea közelségére. A haditengerészeti parancsnokság tájékoztatója ugyanis bemutatja, hogy miként lehet felismerni a halászhajónak álcázott ellenséges vízijárműveket, valamint az ún. fél-tengeralattjárókat. Az előbbieken látszólag funkció nélküli nyílások és antennák vannak, míg az utóbbiak a vízfelszín alatt egy méterrel haladva közelítik meg a partot, hogy ellenséges ügynököket tegyenek partra. A pihenni induló embereket persze nem különösebben érdekli a tájékoztatás, mint ahogy az elmúlt hónapokban rendkívül feszültté vált biztonságpolitikai helyzet sem érzékelhető a szöuli hétköznapokban.
A külvilág számára kiszámíthatatlannak tűnő észak-koreai erődemonstrációk két hónapja kezdődtek meg. Ezzel párhuzamosan a rezsimen belül elindult a „150 napos csata” nevű kampány, amelynek fő célkitűzése az, hogy már szeptemberre teljesítsék a naptári év összes feladatát. A határidő rövidsége az egész lakosságot feszültté tette, ráadásul a második nukleáris próbarobbantás és a folyamatos rakéta kilövések miatt a központi hatalomra irányuló figyelem tovább fokozódott. Május végén ebben a helyzetben hirdették ki a rezsim belső fórumain Kim Dzsong Il harmadik fiának utóddá választását. Mindeközben fokozatosan fellebben a fátyol arról is, hogy a „150 napos csata” irányítója nem más, mint a 26 éves Kim Dzsong Un.
Ilyen esemény pár évtizeddel korábban már volt a KNDK történetében. 1974-ben ugyanis egy „70 napos csata” nevű kampány tartotta lázban az országot, amelynek során Kim Ir Szen kijelölte utódjául legidősebb fiát, az akkor 32 éves Kim Dzsong Ilt. A kezdetben csak „dicsőséges pártcentrumként” emlegetett, majd később „kedves vezetőként” bemutatott trónörökös minden segítséget megkapott, hogy elfogadtassa személyét. A riválisok kizárása érdekében még öccsét, a több mint tíz évvel fiatalabb Kim Pjong Ilt is eltávolították az országból. A férfi száműzetése folyamatosan megújuló diplomáciai külszolgálattal van indokolva: egy ideig budapesti nagykövet volt, jelenleg a varsói missziót vezeti.
A Kim-klán harmadik generációs hatalomátadását azonban már nem lehet kényelmesen előkészítve végrehajtani. Az elmúlt napokban ugyanis Dél-Koreában olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a tavaly augusztusban kisfokú agyvérzésen átesett Kim Dzsong Il egészségi állapota tovább rosszabbodott. Az értesülés egy meg nem nevezett ország phenjani nagykövetétől származik, aki a bizalmas információit a kínai fővárosból továbbította saját külügyminisztériumának. A beszámoló szerint a phenjani vezetés próbálja a legnagyobb titokban tartani Kim Dzsong Il állapotának rosszabbodását, így a világtól elzárt országban egyelőre nem tapasztalhatók szokatlan katonai mozgások.
Dél-Koreában nagy érdeklődéssel figyelik a hatalomátadás folyamatát: a napilapok és az esti tv-műsorok minden megszerezhető információt közölnek a trónörökös személyéről. A tudósítók lassan külön irodát is nyithatnának Svájcban, annál a berni nemzetközi iskolánál, ahol a legfiatalabb Kim-fiú 1996 és 2001 között tanult. A Csoszon Ilbo című lap felkutatta a trónörökös egyik korábbi osztálytársát is, aki elmondta, hogy az angolul nagyon jól beszélő Kim Dzsong Un egyszer említette neki, hogy apja a KNDK első embere. Az osztálytárs nem hitte el a dolgot, sőt akkor sem tulajdonított különösebb jelentőséget neki, amikor a fiú egy családi fényképet mutatott neki.
Mindeközben több szöuli kutatóintézet egymással párhuzamosan elemzi a hatalomátadással kapcsolatos információkat. A tekintélyes Szedzsong Intézet kutatási igazgatójának nyilatkozata szerint a Kim-fiúnak mindenekelőtt a rezsim két meghatározó hatalmi tényezőjében, a Koreai Munkapárt és a Koreai Néphadsereg vezetésében kell elfogadtatnia személyét. És persze a kiterjedt és széthúzó Kim-klánon belül is békességet kell teremtenie. Amennyiben mindez nem sikerül, könnyen hatalmi harc és zűrzavar kezdődhet az országban.
A kulisszák mögött zajló hatalomátadás rendkívül gyors ütemét jelzi, hogy a kijelölt utód két hete szigorúan titkos látogatást tett Kínában, ahol megbeszéléseket folytatott Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfővel. A japán Aszahi Simbun című lap értesülései szerint Kim Dzsong Un és tízfős kísérete felkereste a kínai modernizáció szimbólumának tekintett Shenzhen high-tech elektronikai gyárait is, ahol magas rangú koreai pártküldöttségként mutatták be őket. A teljes titoktartás érdekében a koreaiak a kínai hadsereghez tartozó szállodában laktak, az őket szállító gépkocsik pedig kerülték a hivatalos látogatások alkalmával megszokott konvojalakzatot.
Érdekes módon a kínai külügyminisztérium szinte azonnal tagadta Kim Dzsong Un látogatásának tényét, a külügyi szóvivő pedig minden újságírói kérdésre kitérő választ adott. Az Aszahi Simbun azonban kitart amellett, hogy az utazásra sor került: a lap kommentárja szerint a kínai diplomácia azért cáfolta kategorikusan a látogatást, mert a koreaiak kifejezetten ezt kérték tőlük. Amíg ugyanis a KNDK nem jelenti be hivatalosan Kim Dzsong Un hatalomátvételét, addig nem tenne jót a trónörökös épülő imázsának, ha titkos külföldi utazásokon kapnák. Továbbá a KNDK-ra sem vet túl jó fényt, ha a látogatás ténye kitudódik. Könnyen párhuzamba lehetne ugyanis állítani a feudális koreai királyság gyakorlatával: az új uralkodónak ugyanis behódoló látogatást kellett tennie a kínai császárnál.
