Egész pontosan húszezer-ötvenen szöktek délre 1948 óta, de ebből több mint 10 ezren az utóbbi három évben. A legtöbben észak felé lépik át a határt, és Kínán keresztül jutnak Dél-Koreába. A húszezredik menekült - egy 41 éves nő - csütörtökön érkezett Dél-Koreába két fia kíséretében. Az asszony édesanyjának már korábban sikerült átszöknie. Észak-Koreában a nőknek egyszerűbb utaznia, mint a férfiaknak, akik kötelesek minden lépésüket jelenteni a munkahelyükön. A két Korea közötti határt az 1950-53-as háborút lezáró fegyverszünet véglegesítette, az országok még nem kötöttek békét.

A természeti katasztrófák és a rossz gazdasági vezetés miatt Észak-Korea a kilencvenes évek közepe óta rendszeresen élelmiszersegélyre szorul. A kivándorlás különösen 1999 után gyorsult fel az északot sújtó éhínségek miatt, amelyek több százezer emberéletet követeltek. A menekültek száma eddig 2009-ben volt a legmagasabb, akkor 2927-en választották Dél-Koreát új hazájuknak.

Valószínűleg több ezer észak-koreai rejtőzködik Kínában, annak ellenére, hogy ha a hatóságok megtalálják őket, kíméletlen hazatoloncolás vár rájuk. Phenjan pedig általában szigorú büntetést szab ki a szökevényekre.

Szöul támogatja azokat, akiknek sikerült átjutni. Az észak-koreai menekülteket ellátják a mindennapi élethez szükséges információkkal, szakmai képzésen vehetnek részt, és pénzügyi segítséget is kapnak. Azonban a helyiektől sokszor hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, és sokszor kénytelenek alacsony bérért a dél-koreaiak által megvetett munkákat elvállalni.