Egymást érik a román médiában az elemzések, amelyek szerint a skót népszavazás lavinát indíthat el Európa-szerte, s Romániát sem kerülné el. Az aggodalmaskodó újságcikkeket a skóciai népszavazás közelsége mellett az is inspirálta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pénteken tervezi nyilvánosságra hozni a Székelyföld különleges jogállásáról szóló tervezetét. Ezt aztán széleskörű közvitát követően terjesztik a bukaresti törvényhozás elé.

A dokumentum látatlanban is vitákat szült, mindenekelőtt az erdélyi magyarok soraiban. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményben tette világossá: a tervezet tartalmától függetlenül helyteleníti annak megjelenését. A magát közképviseleti szervezetként aposztrofáló SZNT már tíz éve kidolgozta saját autonómiastatútumát, és azt szeretné, ha azt az RMDSZ is felvállalná.

Pozitív válasz híján Izsák Balázs SZNT-elnök felszólította „az autonómia erdélyi híveit", hogy a novemberi államfőválasztáson ne Kelemen Hunor RMDSZ-elnökre, hanem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére szavazzanak. Mi több, Izsák a román titkosszolgálatok „trójai falovának" minősítette az RMDSZ-t, amely szerinte „Bukarestből ellenőrzött és irányított" autonómiamozgalmával „a román titkosszolgálatoknál is profibb módon árt a székelyek ügyének".

Az SZNT elnökének kirohanását az válthatta ki, hogy a magyarországi jobboldal és közmédia által véresszájú nacionalistaként lefestett román miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben nem zárkózott el az RMDSZ elképzelésének megvitatásától. Victor Ponta úgy fogalmazott: ha az autonómia decentralizációt jelent, lehet tárgyalni róla. Ez plusz legitimációt adhat az RMDSZ tervezetének, és az SZNT úgy érzi, kicsúszik a kezéből az egyetlen téma, amely a létét igazolja.

Az RMDSZ hivatalos bejelentésére várva az erdélyi magyar sajtó érdemben nem foglalkozott a román sajtóba kiszivárgott törvénytervezet tartalmával, a román média viszont valósággal szétszedte a szövetség koncepcióját. Az uralkodó vélemény az: a Székelyföldnek különleges jogállást biztosító dokumentumról tárgyalni sem szabad, mert élesen szembemegy a hatályos alkotmánnyal. A legtöbb kommentátor az objektivitás látszatát is félretette. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a „Hamasz típusú terrorszervezet" RMDSZ-t fel kell oszlatni, de legalábbis ki kell zárni a kormányból.

A függetlenséget az autonómiával összemosó fősodorral ellentétben a Gandul hírportál arra keresett érveket, hogy miért nem érvényes a skót–székely párhuzam. A legfontosabb különbség e szerint az, hogy az önrendelkezéshez jutó régió éppen azokról a jogosítványokról mond le (saját hadseregről, külpolitikáról, valutáról), amelyek éppenséggel államként határoznak meg egy területet. Ioan-Aurel Pop történész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora egy további lényegi különbséget is lát: míg a skótok a jövőbe tekintenek, addig a székelyek a múltat akarják visszahozni.

Magyar érdeket véd a Norvég Alap

A magyar kormánnyal szembekerült Norvég Alap az egyik támogatója azoknak a civil szervezetnek, amelyek a minap elítélték a román Legfelső Bírói Tanács állásfoglalását. Ebben a taláros testület a jogállam elleni támadásként értékelte a székely autonómiatervezetet. A vs.hu cikke szerint az öt szervezet közül három nyert norvég pénzt tavaly, a másik kettő támogatói között pedig megtaláljuk a jobboldalon sokszor kritizált Soros György alapítványait. Ugyancsak a Norvég Alap finanszírozásával indult nemrég program, amely romániai középiskolások bevonásával igyekszik enyhíteni a magyarokkal szembeni intoleranciát.