Lapunknak nyilatkozva Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője politikai és nem szakmai döntésnek nevezte a verdiktet. „Az ügynek ezzel még nincs vége, mert ezután jogorvoslatért a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulunk” – tájékoztatott a beadvány szerzője.

Északi szomszédunk négy és fél éve hatályos jogszabálya miatt eddig már 886 személy veszítette el szlovák állampolgárságát, köztük több mint 50 felvidéki magyar. Robert Kalinák, a pozsonyi belügyi tárca vezetője néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy törvénymódosításra készülnek. A tervezetet már megküldték a külügyminisztériumnak, amely külföldi szakértőkkel is egyeztet, s az anyag ezután kerül a kormány, majd pedig a parlament elé.

Megbízható értesüléseink szerint annyiban enyhítenének a törvény jelenlegi szigorán, hogy kettős állampolgár az a szlovákiai lakos lehet, akinek külföldön bejelentett állandó lakhelye van, és ott életvitelszerűen él. Ez a módosítás érdemben nem változtatna a felvidéki magyarok nagy többségének a helyzetén, akik továbbra is a szülőföldjükön szeretnének maradni, kettős állampolgárként.

A szlovák állampolgársági törvényt gyorsított eljárásban 2010 májusában, mindössze huszonnégy órával azután hagyták jóvá, hogy az Országgyűlés elfogadta a könnyített honosításról rendelkező jogszabályt. A pozsonyi jogi norma szerint, aki más ország állampolgárságát kéri és megkapja – nagyon kevés kivételtől eltekintve – elveszíti a szlovákot. Több módosító javaslatot a pozsonyi parlament Smer-SD párti többsége azóta elutasított. Ezért fordultak a Híd párt parlamenti képviselői több szlovák társukkal együtt az Alkotmánybírósághoz, amely többször elnapolta a döntést.

Tavaly a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok nevében a lévai Dolník Erzsébet és Fehér István révkomáromi pedagógus a strasbourgi emberjogi bizottsághoz fordult jogorvoslatért, ám a testület elutasította a kérelmüket, azzal az indoklással, hogy a panaszosok szabad akaratukból vették fel a magyar állampolgárságot, holott tudták: a hatályos szlovák jogszabály alapján elveszítik az eddigit. Azt azonban nem vizsgálták, vajon a hatályos törvény összhangban van-e a szlovák Alkotmánnyal. Ezután az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordultak, amely azonban nem hozott döntést.

Becsléseink alapján hozzávetőleg kétezer szlovákiai magyar kérte és kapta meg az anyaország állampolgárságot. Közülük ezt a tényt idáig kilencen jelentették be. Őket a szlovák hatóságok zaklatják. Bekérették az útlevelüket és személyi igazolványukat, törölték őket a lakossági nyilvántartásból, s ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak ki számukra.

A rimaszombati Tamás Anikó életével fizetett az embertelenségekért. Ugyanis a többszöri hatósági beidézést követően infarktust kapott, ám a besztercebányai kórházban személyi igazolvány hiányában nem voltak hajlandóak ellátni őt. Nem sokkal később levélben kértek tőle bocsánatot emiatt, ugyanis időközben bebizonyosodott, hogy a beteg egész életében fizette a szükséges biztosítást, ráadásul eljárásuk uniós szabályt is sértett. Mindez azonban az áldozaton már nem segített. Miroslav Lajcák jelenlegi szlovák és Martonyi János volt magyar külügyminiszter szakértőket kért fel, de tárgyalásaik során a két fél álláspontja nem közeledett.