A javaslatot a szombati Eurócsoportnak kellett volna megtárgyalnia. A bizottság közleménye szerint a reformintézkedések mellett a pénzügyminiszterek egy átfogó csomagról dönthettek volna, amely Görögország jövőbeni finanszírozási szükségleteit és adósságának fenntarthatóságát is magába foglalta. Ezzel a bizottság gyakorlatilag azt mondja, Görögország azzal, hogy felállt a tárgyalóasztaltól, megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a pénzügyminiszterek az adósságteher könnyítéséről vagy további anyagi támogatásról dönthessenek. A görögök egyoldalúan döntöttek úgy, hogy megszakítják a tárgyalásokat - hangsúlyozza a közlemény.

A javaslat értelmében a görög költségvetésnek idén 1, jövőre 2, majd 3, végül 2018-ban 3,5 százalékos elsődleges többletet kellene produkálnia, amely az adósságfizetés nélkül értendő.

A forgalmi adóztatás terén Athénnak évente a GDP 1 százalékának megfelelő bevételnövekedést kellene elérnie. Ennek érdekében több terméket és szolgáltatást átsorolnának a 23 százalékos áfakulcs hatálya alá. Az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodákra és a vízre kedvezményes, 13 százalékos kulcs lenne érvényes, a legalacsonyabb, 6 százalékos áfakulcs pedig a gyógyszereket könyveket, színházakat terhelné. Számos kedvezményt meg kellene szüntetni, a többi között a görög szigetvilágban érvényes áfakönnyítést is.

Elvárják a hitelezők, hogy szűkítsék a jövedelemadó megfizetése alóli kibújás lehetőségét is.  A társasági adó kulcsát a jelenlegi 26-ról 28 százalékra kellene emelni. Athénnak el kellene törölnie a gazdáknak a dízelolaj jövedéki adójához nyújtott kedvezményeket, meg kellene feleznie a fűtőolaj támogatásra fordított költségvetési kiadásokat, valamint garantálni kellene  a tervezett ingatlanadó-bevételek.

A  jövedelemadóztatás korábban megígért, de még végre nem hajtott reformja mellett új törvényeket is várnak az adócsalás és adóelkerülés szankcionálására. Az intézkedések értelmében meg kellene emelni a teherhajókra kivetett adókat, a kedvezményeket pedig ezen a téren fokozatosan ki kellene vezetni a rendszerből.

Athénnak viszonylag magas védelmi kiadásait is 400 millió euróval kellene megkurtítania, a hadsereg létszámának és beszerzéseinek csökkentésével. Javasolják a televíziós reklámok megadóztatását és további frekvenciák meghirdetését, a 4G és 5G távközlési frekvenciák megpályáztatásának elindítását.

A már érvényben lévő, a 10 méteresnél nagyobb szabadidőhajókra kivetett jachtadó kulcsát 10-ről 13 százalékra kellene emelni, a beszedés hatékonyságát pedig javítani kell.

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a javaslat megjegyzi, hogy fenntarthatatlan és alapvető reformra szorul. Idén a GDP 0,25-0,5, jövőre pedig 1 százalékát kellene lefaragni a kiadásokból. Olyan intézkedéseket javasolnak a hitelezők, amelyek erőteljesen elrettentenek a korai nyugdíjba vonulástól. 2022-re 67 évre emelnék az általános nyugdíjkorhatárt, vagy 62-re annak, aki 40 évig dolgozott. Ez alól csak a fogyatékkal élő gyermeket nevelők és a veszélyes szakmákban dolgozók jelenthetnének kivételt.

Szigorúbban büntetné a javaslat, ha valaki korábban megy nyugdíjba a lehetségesnél, emellett a kiegészítő nyugdíjpénztárak csak magánbefizetésekből működhetnének. A javaslat értelmében az államilag garantáltan fizetendő minimális nyugdíjakat 2021-ig a jelenlegi nominális értéken kellene befagyasztani. A dokumentum emellett 4-ről 6 százalékra emelné és a kiegészítő, magánnyugdíjra is kiterjesztené a nyugdíjasok egészségügy hozzájárulását.

A közszférában a javaslat a bértábla fiskális szempontból semleges, vagyis nem elvonó jellegű reformját sürgeti, gyakorlatilag kisebb bérkülönbségeket és a képzettségek és felelősségi szintek jobb érvényesülését szorgalmazza, valamint a juttatások terén az EU-ban bevált legjobb gyakorlatok átvételét tartja kívánatosnak.

A hitelezők az adóhatóságot is átalakítanák, növelnék a behajtások hatékonyságát, "Ésszerű életkörülmények" biztosítása mellett azon is változtatnának, hogy kitől mit nem vehet el az adóhatóság. A javaslat az adóbeszedés modernizációját, az elektronikus regisztráció és beszedési rendszer létrehozását is tartalmazza. A dokumentum külön kitér arra, hogy fel kell lépni az üzemanyag-csempészek ellen.

A munkaerőpiacon a hitelezők mindössze egy konzultáció elindítását várják el az érdekképviseleti rendszer átalakítására. Ez a tömeges leépítések, a szakszervezeti intézkedések és a kollektív szerződések szabályozását érintené, figyelembe véve más tagállamok bevált szabályozásait. Ezen a téren a csomag más intézkedést nem vár, pusztán a be nem jelentett munka visszaszorítását, "a törvényesen működő vállalatok versenyképessége, a munkavállalók, valamint az adó- és társadalombiztosítási bevételek megóvása érdekében".

A hitelezők a zárt szakmák megnyitását, gázpiaci reformot és az elektromos hálózatot üzemeltető Admie magánosítását sürgetik. Emellett több jelentős kikötő privatizációjának felgyorsítását és regionális repterek magánosításának nyélbe ütését sürgeti a a dokumentumban.