„Versenybe szállok az elnökségért, hogy visszatérítsem országunkat a szabadság eszméjéhez és a kormányzat korlátozásának elveihez” – közölte délelőtt a honlapján az 52 éves Paul, aki szemsebészből vált politikussá, és aki a Republikánus Párt libertárius szárnyához tartozik.

Paul a keddi bejelentéskor. A „washingtoni gépezet” ellen, az amerikai álomért John Sommers II / Reuters

Az első szenátori ciklusát töltő Paul, akit öt évvel ezelőtt az ultrakonzervatív teadélután-mozgalom támogatásával választottak be a szövetségi kongresszusba, ígéretet tett rá, hogy szembeszáll a „washingtoni gépezettel”, és kilátásba helyezte, hogy egy alkotmánymódosítás keretében az elnökökhöz hasonlóan a kongresszus tagjainak esetében is korlátozná, hogy hányszor lehetnek újraválaszthatók ugyanarra a posztra. Megígérte, hogy elnökségének első napján leállítja a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) „alkotmányellenes” adatgyűjtési programját.

Mint mondta, elnökként ki fogja egyensúlyozni a költségvetést, s nem akar többet költeni annál, mint amennyi befolyt. Hangsúlyozta, hogy „a munka nem büntetés”, és megfogadta, hogy az ő elnöksége alatt mindenki dolgozhat majd, aki azt akarja, hogy állása legyen. A termelő vállalatok esetében adócsökkentést kezdeményezett, ami arra ösztönözné az amerikai cégeket, hogy hozzák vissza az Egyesült Államokba a külföldön megtermelt, kétezermilliárd dollárnyi profitjukat.

Paul szerint egy háborút csak úgy lehet megnyerni, ha nevén nevezik az ellenséget, amely jelen esetben nem más, mint a radikális iszlám. (Barack Obama elnök ezt a kifejezést kerülve „erőszakos szélsőségességről” beszél.) Azt ígérte, hogy megvédi Amerikát azoktól, akik „gyűlölik az emberiséget”.

A külpolitikában Paul szerint az Egyesült Államoknak az erő pozíciójából kell tárgyalnia, és fel kell hagynia a külföldön folytatott „országépítésekkel”, mint ahogy azzal a gyakorlattal is, hogy az Egyesült Államok kínai kölcsönből Pakisztánt támogatja. Az amerikai zászlókat égető megmozdulásokra utalva kijelentette, hogy le kell állítani azok támogatását, akik gyűlölik Amerikát. Hangsúlyozta, hogy az iráni nukleáris programról megkötendő megállapodást a kongresszusnak is jóvá kell hagynia.

Paul „más típusú republikánusként” a fiatalokat és azokat is meg kívánja szólítani, akik hagyományosan nem vonzódnak a pártjához. Ted Cruz texasi szenátor után ő a második jelentősebb republikánus politikus, aki versenybe szállt pártja hivatalos elnökjelöltségéért. A konzervatív oldalon a korábbiaknál nyíltabb végkimenetelű küzdelemre számítanak, és Paul az öt legnépszerűbb republikánus aspiráns egyike.

A jövő héten Marco Rubio floridai szenátor bejelentése várható.

A demokrata oldalon, ahol Hillary Clinton volt szenátor és külügyminiszter lehet majd a favorit, fajsúlyosabb jelölt még nem jelentette be indulási szándékát. (A Szövetségi Választási Bizottság keddi adatai szerint Paul előtt országszerte 222-en jelentkeztek be az elnökségre.)

Paul apja, Ron Paul volt texasi képviselő kétszer (2008-ban és 2012-ben) is megpróbálkozott a republikánusok hivatalos elnökjelöltségének megszerzésével. A kentuckyi szenátor politikusi pályafutásának egyik legnagyobb figyelmet felkeltő megmozdulása az volt, hogy 2013-ban a szövetségi felsőházban 13 órás obstrukciós beszédet mondott annak érdekében, hogy az Obama-kormány utasítsa el amerikai állampolgárok amerikai területen drónokkal való megölését.

Paul egyébként 2016-ban az elnökválasztásban való részvétel mellett a szenátori székének megőrzésével is megpróbálkozik majd.