A legtöbb halálos áldozatot egy tűzpárbajjal kísért robbantásos merénylet követelte egy a fővárostól Bagdadtól északra lévő katonai ellenőrzőpontnál. Itt 11 katona vesztette életeét a harcokban. Robant bomba a nagy északi olavárosban, Kirkukban is, ahol hét rendőrújonccal sikerült végezniük a merénylőknek. Az áldozatok rendőrújoncok voltak az állami olajcég, a Northern Oil Company szolgálatában. Oszágszerte összesen mintegy 24 támadást hajtottak végre, amelyekben több tucatnyi – a legutóbbi bejelentések szerint 45 – ember halt meg és több mint százan megsérültek. A Bagdadtól délre fekvő Nászrijában a francia konzulátus mellett detonált egy robbanószerkezet, egy ember halálát okozva, két autóba rejtett pokolgép pedig Amarában végzett összesen 14 emberrel. Egy dudzsaili katonai bázis ellen végrehajtott hajnali támadásban 10 katona esett el.

Bár Irakban a 2006-2007-es „fénykor” óta jelentős mértékben csillapult az erőszak, a tavaly decmberi amerikai kivonulás után újra jellemzőek lettek a felekezetközi villongások. A hasonló merényleteket többnyire az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez közel álló szunnita szélsőségesek számlájára írják. Pár napja Kirkukban nyolc ember halt meg síita kegyhelyek elleni támadások során.

A 850 ezres Kirkuk Irak egyik nagy etnikai feszültségekkel terhelt pontja. A városnak elvileg már 2007-ben népszavazáson kellett volna döntenie arról, hogy csatlakozik-e az autonóm Kurdisztánhoz, de ezt öt éve folyamatosan halogatják, mert egy esetleges igen könnyedén nyílt konfliktushoz vezethet a kurdok, illetve a türkmének és az arabok között. A helyzetre való tekintettel népszavazást Kirkukról az Irakban befolyással rendelkező országok – az Egyesült Államok, Törökország és Irán – egyike sem akar, Szaúd-Arábia pedig kétmilliárd dollárt ajánlott fel az iraki kurd vezetőknek, ha tíz évre ejtik a népszavazás ügyét.