A szakadár „Donyecki Népköztársaság” fegyveresei Donyeckben Alexander Khudoteply / AFP

Az államfő előzőleg tévébeszédben jelentette be, hogy hatályon kívül kellene helyezni a régiónak három évre nagyobb önállóságot biztosító jogszabályt. Az önkényesen kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban vasárnap megtartott „álválasztások” ugyanis szerinte megsértették azt, és veszélybe sodorták a szeptemberben, Minszkben jóváhagyott rendezési tervet. Ám Porosenko változatlanul a válság diplomáciai megoldását szorgalmazta, új, a korábbinál pontosabb és várhatóan szigorúbb törvényt ígért a magukat gyakran Novorosszijának, azaz Új-Oroszországnak nevező szakadár területek státuszáról.

Az elnök amúgy is korlátozott mozgástere azonban tovább szűkült a kelet-ukrajnai voksolás után. A parlament október végén megválasztott, új képviselői között is bőven vannak olyanok, akik keményebb fellépést sürgetnek az oroszbarát lázadókkal szemben. A kijevi kormány pedig azt hangoztatja, hogy közvetlen tárgyalásokra nem hajlandó a „terroristáknak és banditáknak” tekintett szakadárokkal.

Így a felkelők vezetői különösebb kockázat nélkül tehettek magabiztos kijelentéseket arról, hogy készek az egyeztetésekre Kijevvel, igaz, csak egyenjogú partnerként. Ezt hangoztatta a donyecki voksolás győztese, Alekszandr Zaharcsenko, aki – miként a Luhanszkban elnökké választott Igor Plotnyickij is – kedden letette a hivatali esküt. Andrej Purgin donyecki miniszterelnök-helyettes és a luhanszki legfelsőbb tanács elnöke, Alekszej Karjakin közös nyilatkozata még a gazdasági együttműködés lehetőségét is felveti: a magát függetlennek tekintő köztársaságok készek a szénszállításra Ukrajnába, és fizetőeszközként megőrzik a hrivnyát, ha „Kijev felhagy a pénzügyi blokáddal” – hangoztatják.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az MTI jelentése szerint kérte a kijevi külügyminisztériumtól, hogy küldjön tiltakozó jegyzéket Magyarországnak, Olaszországnak, Belgiumnak és Ausztriának, mert azok állampolgárai megfigyelőként részt vettek a kelet-ukrajnai választásokon. A voksolást a Nyugat nem ismeri el, és újabb szankciók kilátásba helyezésével erre próbálja rávenni Oroszországot is.

Ám Moszkva taktikázik. A külügy korábbi nyilatkozata „a választók akaratnyilvánításának tiszteletben tartásáról” szólt ugyan, és kedden, a népi egység napja alkalmából tartott orosz felvonulásokon is kiálltak a kelet-ukrajnai szakadárok mellett, ám formális elismerés aligha várható. Elemzők arra számítottak, hogy Vlagyimir Putyin elnök a nemzeti ünnepen szól Ukrajnáról, de köszöntőjében csak azt hangoztatta, hogy az idén komoly kihívásokkal kellett szembenéznie Oroszországnak, amely „bebizonyította, hogy képes megvédeni nemzeti érdekeit”.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg ugyanakkor azt közölte, orosz csapatok vonulnak az ukrán határ közelébe, és Moszkva folytatja a szakadárok támogatását. A válságövezetből érkező jelentések újabb összecsapásokról szólnak, amire Porosenko a lázadó területek „bizonyos blokádjának” szükségességéről beszélt, és utasította a fegyveres erők parancsnokait, hogy vezényeljenek erősítést a térségbe, mert egyebek közt Mariupol és Harkov elleni offenzívától is tartani lehet.