Erdogan leállítaná a nyomozást
Többségük a terrorizmusellenes, a korrupciós, a pénzmosási és más, érzékeny ügyekkel foglalkozó részlegeknél dolgozott. A személyzeti intézkedéseket a belügyminisztérium hajtotta végre.
Mindez része a nagy tisztogatásnak, amely a Fethullah Gülen nevéhez kapcsolt iszlám vallásos mozgalom, a Hizmet ellen folyik. A Hürriyet liberális lap szerint a mostani akció legalább hatszáz rendőrtiszt további mozgását foglalja magában. Mindez szoros összefüggésben áll a december 17-i letartóztatásokkal. Akkor az isztambuli rendőrség – ügyészi irányítással – három nagy korrupciós, pénzmosási ügyben indított akciót. Több letartóztatás is volt: a gyanúsítottak között volt három kormánytag fia és a Halkbank nagy állami tulajdonú bank vezérigazgatója. Rajtuk kívül magas beosztású hivatalnokok, üzletemberek, építési vállalkozók is előzetesbe kerültek.
Az ügyek törvénysértő építési engedélyek, környezetvédelmi ügyek, állami támogatások odaítélése körül zajlottak. Recep Tayip Erdogan kormányfő kénytelen volt elfogadni három érintett minisztere lemondását. A kormány gyors beavatkozása állította le a nyomozást, amely szintén egy építési-területfejlesztési ügyben indult. Ott Erdogan fia is az érintettek között volt.
Amióta ez az ügy folyik, a kormányfő naponta több beszédet is tart, amelyekben a korrupciós leleplezéseket ellene irányuló puccsnak minősíti. Azt hirdeti, hogy a puccs élén Gülen és az általa irányított „árnyékállam” áll. A Hizmet mozgalom több országban működtet iskolákat, jótékonysági és civil szervezeteket. Gülen a „mérsékelt iszlámot” hirdeti, szervezete sokáig élvezte az USA rokonszenvét is. Törökországban a Hizmet sajátos tehetségkutatóként is működik, a jó képességű szimpatizánsokat nagy előszeretettel helyezték el az államigazgatásban, és támogatták üzleti karrierjüket. Ez akkor nem zavarta Erodgant, hiszen pártja, az Igazság és Fejlődés pártja (AKP) számíthatott rájuk.
Az utóbbi években azonban több konfliktus is kialakult Gülen és Erdogan között, például a török külpolitika fordulatai miatt. A kormány úgy büntette meg a Hizmetet, hogy novemberben felszámolta a szervezet által működtetett egyetemi előkészítő iskolákat. Most azt állítják, hogy Gülen erre válaszul indíttatta el embereivel az AKP-n belüli korrupciót feltáró nyomozásokat. A kormány elsősorban az igazságszolgáltatást hibáztatja: vizsgálatot indított a Muammar Akkas nevű ügyész ellen, aki a nyomozásban Erdogan fiához is elért. A feszült helyzet ellenére a korrupció-ellenes gépezet nem állt le: kedden huszonöt török kikötőben voltak letartóztatások ilyen ügyekben, és a nyomozás ismét közel került egy volt AKP-s miniszterhez.
A török közéletet december 17. óta szinte csak ez az ügy foglalkoztatja. Erdogan állandó gyűlésekkel, médiaszerepléssel operál, és teljes gőzzel támadja a Hizmetet. Azt állítja, hogy a bírók, ügyészek Gülen utasítására cselekszenek. A kormánypárti sajtó „leleplezte” az Osman Hilmi Özdil nevű férfit, aki a Hizmet nevében, mint „imám” irányítja a gülenista rendőröket és ügyészeket. A török titkosszolgálat állítólag kétezer fős listát készített Fethullah Gülennek az államapparátusban működő híveiről. A tisztogatások ellenük irányulnak.
