Recep Tayyip Erdogan szerdán pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselői előtt kijelentette: "Ha szükséges egy állami szintű bocsánatkérés, akkor én most bocsánatot kérek" a Dersim (mai nevén Tunceli) városban 1936 és 1939 között történtekért. Dersim „hazánk újabb kori történelmének egyik legfájdalmasabb és legtragikusabb eseményét jelképezi" - tette hozzá a kormányfő.

A kurd felkelés leverése érdekében a török hadsereg kíméletlen bombázásokat és ágyúzásokat hajtott végre Dersim tartományban. A hadsereg hadműveleteit bírósági eljárás nélküli kivégzések követték a zömmel alevita kurdok lakta térségben. A vérengzéseknek összesen 13 806 ember esett áldozatul.

A kormányfő a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársaság Néppárt (CHP) vezetőjének, Kemal Kilicdaroglunak a felhívására reagált, amely szerint Törökországnak szembe kell néznie a múltjával. Kilicdaroglu családja Tunceliből származik.

Erdogan egyúttal felszólította az ellenzéki politikust, hogy ő is kérjen bocsánatot a hét évtizeddel ezelőtt történtekért, mivel akkor a CHP volt hatalmon Törökországban.

A CHP-t maga Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója hozta létre. Nemrég Erdogan pártjának egy képviselője azt javasolta,hogy adjanak új nevet Isztambul második számú nemzetközi repülőterének, amely jelenleg Atatürk fogadott lányának, a vadászpilótaként hírnevet szerzett Sabiha Gökcennek a nevét viseli. Gökcen annak idején aktívan részt vett Dersim bombázásában - indokolta javaslatát az AKP képviselője.

Erdogan bocsánatkérése óvatos lépés egyrészt nyilván a kurdok, másrészt viszont a Nyugat felé is. A bejelentéssel Ankara valószínűleg tompítani szeretné az autonómiatörekvések élét – miközben a hadsereg évekóta át-átcsap Irakba is a terrorista Kurd Munkapárt (PKK) állásaira–, de nyit a azokra a követelésekre is, amelyek a török EU-integráció egyik feltételéül szabják, hogy Ankara kérjen bocsánatot az 1918-1919-es örmény népirtásért, noha hivatalosan Törökország ennek még megtörténtét is tagadja. Nicolas Sarkozy francia elnök már többször szólította fel bocsánatkérésre Erdogant, Franciaország pedig éppen szerdán jelezte, hogy továbbra is határozottan ellenzi Törökország belépését az unióba. Ennek kapcsán Valérie  Pécresse kormányszóvivő csak annyit ígért meg, hogy „figyelmesen" megvizsgálják az Európai Bizottság javaslatát, amely, tekintettel a „konkrét előrelépésekre”, újrakezdené a Törökországgal folytatott tárgyalásokat.

Az Európai Unió december 9-i csúcstalálkozóján döntés várható az Európai Bizottság azon javaslatáról, hogy Szerbia kapja meg az EU-tagjelölti jogállást, de a tényleges csatlakozási tárgyalásokat csak akkor kezdjék meg Belgráddal, ha jelentős előrelépés történik a szerb-koszovói kapcsolatokban. Az állam- és kormányfők megvizsgálják Montenegró, Koszovó és Törökország csatlakozási perspektíváit is.