Először a hollandok és a britek döntenek a ma kezdődött európai parlamenti választásokon arról, hogy mely politikusaikat látnák szívesen Strasbourgban.

Csütörtök reggeltől Hollandiában este 9-ig, az Egyesült Királyságban este 10-ig járulhatnak az állampolgárok az urnák elé és dönthetik el, hogy milyen arányban oszlik meg a 25, illetve 72 küldött képviselő a Parlamentben. A szigetországban a legnagyobb, 31 százalékos támogatottsága az EU-ellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártnak, UKIP-nak van. A párt a 2009-es 16,5 százalékos támogatottsághoz képest megkétszerezheti politikusainak számát.

Angliában 46 millióan jogosultak a választásra, azonban az előrejelzések szerint a részvételi arány alacsony, 35 százalék körüli lesz. A szigetországban az 1930-as évek közepe óta bevett szokásjog alapján minden népképviseleti választást csütörtökön tartanak, ám a választások napja nem munkaszüneti nap.

Hollandiában ezzel szemben a Demokraták 66 nevű ellenzéki liberális párt a legnépszerűbb – a voksok 18 százalékát tudhatja majd feltételezések szerint magáénak – evvel öt helyet szerezve az EP-ben.

A legutóbbi, 2009-es EP-választás óta jelentősen megerősödött az országban a főleg iszlámellenes megnyilvánulásaival ismertté vált, Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt, amely 13,9 százalékos támogatottságával a második lehet a hollandiai EP-választáson, és így a mostani háromról négyre növelheti képviselői számát Strasbourgban. A kormánykoalíció pártjai közül a nagyobbik, a Mark Rutte kormányfő vezette Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért szintén négyet szerezhet meg Hollandia EP-mandátumai közül 13,6 százalékos eredménnyel. A kisebbik kormánypárt, a szociáldemokrata Munkapárt a szavazatok mintegy 10 százalékára számíthat, és három képviselői helyhez juthat. Szintén 3-3 mandátumot szerezhet a jobbközép, konzervatív Kereszténydemokrata Tömörülés, a radikális baloldali pártcsaládhoz tartozó Szocialista Párt, valamint a Keresztény Unió és a Politikai Reformpárt közös listája. Rajtuk kívül a Zöld Baloldal számíthat még arra, hogy egy képviselőt sikerül bejuttatnia az uniós parlamentbe.

A szavazáson való részvételi arány a britekéhez hasonlóan alakulhat – legalábbis a 2009-es választásokon a szavazásra jogosultak közel 37 százaléka vett részt.

A hollandok és britek után holnap az írek és a csehek választanak. Utóbbiak Május 24-én is folytatják. Szintén szombaton szavaznak Lettországban, Máltán, Szlovákiában és a francia tengerentúli területeken. A legtöbb tagországban – köztünk hazánk ban is – vasárnap járulnak az urnák elé.