- Egy törvény bírálata nem egyenlő valamely ország sértegetésével – kérte ki újfent magának a magyar kormányzati vádakat Martin Schulz, az európai szocialisták frakcióvezetője kedden Strasbourgban. A kérdés azért került megint a figyelem előterébe, mert szerdán délután az Európai Parlament plenáris vitát nyit a magyar médiatörvényről, s csütörtökön szavazni is akar egy határozatról, amelynek szövegéhez azonban nem csatlakozott minden frakció.

A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a baloldaliak azonban közös tervezetet készítettek, s abban bíznak, hogy a papíron létező többségük a gyakorlatban is érvényesül, vagyis elfogadtatják a szöveget a képviselőkkel. A négy frakció külön-külön már ismertette elképzeléseit, s a különbségeket sikerült eltüntetniük.

A lényeg: alapvetően egyetértenek azzal a levéllel, amelyet Neelie Kroes küldött a magyar kormánynak még januárban, bár a három kifogás – a regisztrációs és a kiegyensúlyozottsági kötelezettség aránytalansága, s ezzel kapcsolatban a szólásszabadság veszélyeztetése, azaz az alapjogi charta megsértése, illetve a külföldi székhelyű tartalomszolgáltatók szabályozhatóságát – emlegetését kissé technikai jellegűnek tartják. Igaz, támogatják e kérdések napirenden tartását.

Ám Schulz, majd később a zöldek társelnöke, Daniel Cohn-Bendit is érzékeltette: tarthatatlannak ítélik, hogy a médiatanács tagjait egy párt jelöli. Fontosnak gondolnák a médiapluralizmus védelmét. A zöldek másik társelnöke, Rebecca Harms pedig megismételte, hogy a sajtó feletti állami ellenőrzést eleve elutasítják.

Az egyetértő frakciók keddi strasbourgi tájékoztatóin elhangzott: a magyar kormány azon érve sem áll meg, hogy a létező európai sajtószabályozásból merített, mert igaz ugyan – mondta például Schulz –, hogy másutt is működnek médiatanácsok, de azok összetételét másként határozzák meg, nem fordulhat elő, hogy egy párt küldi a jelöltjeit a testületbe, mert kétharmados parlamenti többséget szerzett. A szakmai szervezeteket is be kéne vonni – tette hozzá.

A néppárti tervezet közben méltatja a Fidesz-kormány demokratikus elkötelezettségét, felhívja a figyelmet rá, hogy folynak a tárgyalások, s az egész vitát pártpolitikai indíttatásúnak állítja be. A konzervatív és reformer frakció egyelőre szintén önálló, Bokros Lajos nevével is fémjelzett tervezettel állt elő, amely a magyar médiatörvénynek az európai szabályozásnak megfelelő megváltoztatását sürgeti.

Az Európai Bizottság kedden délután viszont még mindig vizsgálta a magyar tervezetet, bár Kroes biztosnak is meg kell szólalnia a szerdai vitában. A szóvivő, Jonathan Todd még pénteken jelezte, hogy a magyar hatóságok minden erőfeszítést megtesznek a vita rendezésére, ami azon korábbi értesülésünket támasztja alá, hogy a sürgető uniós gazdasági és pénzügyi reformok közepette a magyar soros elnökséget nem kívánják össztűz alá venni Brüsszelben.

Ám a Bizottságra éppen az Európai Parlament gyakorol nyomást, hogy „a mit lehet tenni a kétharmados többsége birtokában ellensúlyok nélkül törvénykező kormány európai mederben tartására” témában kirobbant vitában keményebben lépjen fel. Ennek egyik feltétele persze az lenne, ha a határozat csütörtökön átmenne. Igaz, még az egyetértő frakciók is ingadoztak az utóbbi napokban, van-e értelme szavazni, ha a felek éppen alkudoznak.

A magyar kormánynak is elemi érdeke lenne, hogy ebből a vitából kikeveredjék, mert presztízsét így is súlyos károk érték. Kedden este a European Policy Centre, az egyik legbefolyásosabb brüsszeli kutatóintézet az európai sajtószabadság helyzetéről rendezett eszmecserét, s a meghívón Magyarország Belarusszal és Kazahsztánnal került egy lapra.

A szomorú kazahsztáni beszámoló után azt mondta Renate Schroeder, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (EFJ) igazgatója, hogy sajnos nem a kazah médiaszabályozás közelít az unióéhoz, hanem fordítva. S bár aggodalomra okot az EFJ talál Romániában, Bulgáriában, Olaszországban is, az igazi teszt a magyar ügy lesz, amelynek veszélyire a szervezet már felhívta a figyelmet tavaly is. Az új szabályozásra, amely például a médiatanács elnökét plda nélküli módon kilenc évre betonozza be a kormányfő jelölése nyomán, azért terelődött nagy figyelem, mert Magyarország az unió soros elnöke, s érvénybe lépett a Lisszaboni Szerződés és az alapjogi charta. Az EFJ júliustól fokozott figyelemmel akarja követni a helyzetet és tényfeltáró missziót is küldene Magyarorzságra.