EP-határozat: a megosztott baloldalon múlhat Magyarország elítélése
A liberálisok és a zöldek nyomására ugyanis az eredeti, szocialisták által készített tervezetnél keményebb megfogalmazású határozattervezetet nyújtott be végül a négy „progresszív” (szocialista, liberális, zöld és radikális baloldali) frakció közösen.
A fő különbség a tervezetek között az, hogy a szocialisták által készített szöveg csak érintőlegesen említi az uniós alapszerződés hetes cikkét, amelynek alapján súlyos jogsértések veszélye állapítható meg egy tagállammal kapcsolatban, és szélsőséges esetben lehetővé teszi, hogy szavazati jogokat vonjanak meg az adott tagállamtól. A konszenzusos határozattervezet a hetes cikk életbe léptetésének megfontolására szólít fel.
A szocialisták azért akartak kevésbé konfrontatív szöveget készíteni, hogy sikerüljön megnyerni egy-két néppárti képviselőt is a határozatnak, akik esetleg kevésbé nézik jó szemmel az Orbán-kormány tevékenységét, mint párttársaik többsége. Azonban így csökkent az „átszavazás” lehetősége. Ráadásul a Fidesz pártcsaládját alkotó Európai Néppárt saját, alternatív határozattervezetet nyújtott be, amelyet többek között Szájer József és Gál Kinga fideszes EP-képviselők, illetve Simon Busuttil máltai EP-képviselő jegyeznek. Átszavazásokkal még az is lehetséges, hogy mindkét határozat megkapja az 50 százalék plusz egy szavazatot, így mindkettőt megszavazzák.
A baloldali „négyeknek” matematikailag nincs meg a többsége a parlamentben. Kérdéses, hogyan szavaznak majd az Európai Konzervatívok és Reformerek, akik egyébként tegnap szintén benyújtottak egy határozattervezetet. A határozattervezeteken szerda délig még lehet módosítani, de az árkokat – úgy tűnik – már megásták.
A néppárti határozattervezet is az EU-jog betartására szólít fel
A lapunk által látott néppárti határozattervezet szövege „visszautasítja a Magyarországot érő alaptalan támadásokat, amelyek megkérdőjelezik a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét”. Semleges és tényszerű elemzésre van szükség az Európai Bizottság részéről – olvasható a határozattervezetben. A szöveg szerint a tagállamoknak szuverén kompetenciájuk van az alkotmányuk létrehozásában.
Ugyanakkor azt is leszögezik: minden tagállamnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az EU-jogot a törvényhozási és közigazgatási gyakorlatában, s az alaptörvénynek tükröznie kell az európai alapértékeket, mint a demokratikus elveket, a jog uralmát és az alapjogokat. A szöveg arra kéri a kormányt, dolgozzon szorosan együtt az Európai Bizottsággal, biztosítandó, hogy az új jogszabályok megfelelnek az uniós jognak, és ha szükséges, eszközöljön módosításokat.
A konszenzusos tervezet is említi a hetedik cikkelyt
A konszenzusos baloldali határozattervezet lényeges pontokon eltér a szocialista tervezettől. Semmiféle gesztust nem gyakorol az Orbán-kormány felé, míg a szocialisták által készített változat elismeri a kormány készségét az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban. A határozattervezet legutóbbi változata a Velencei Bizottság megállapításaira hivatkozva kitér a kétharmados törvények nagy arányára, s részletezi az Európai Bizottság által is kifogásolt ügyeket, nevezetesen többek között a jegybank, a bíróság, az adatvédelmi hivatal függetlenségének kérdését.
A hetedik cikkre konkrétan is hivatkozik a szöveg. Arra kéri az állampolgári jogokkal foglalkozó parlamenti bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve vizsgálja meg, életbe léptette-e a magyar kormány ezeknek a szervezeteknek a javaslatait. A dokumentum arra kéri a házbizottságot, fontolja meg a hetes cikk életbe léptetését az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottság jelentése alapján.
Súlyos aggodalmakat fogalmaznak meg a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok tiszteletben tartásával és védelmével, a fékek és ellensúlyok rendszerével és az egyenlőséggel, illetve a diszkrimináció tilalmával kapcsolatban. Ezekben az ügyekben – a magyar polgárok és az Európai Unió érdekeire hivatkozva – arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság javaslatainak, tiltakozásainak és követeléseinek.
A szocialistákat túszul ejtette a néppárt – mondta Daniel Cohn-Bendit, a zöldek vezetője strasbourgi sajtótájékoztatóján, utalva arra, hogy a szocialisták szerettek volna néppárti szavazatokat is megnyerni. A politikus kitért arra, sokan szeretnék elismerni a magyar kormány erőfeszítéseit, de véleménye szerint nem történt előrelépés, és ha ez így folytatódik, meg kell fontolni a hetedik cikk életbe léptetését.
Strasbourgi sajtótájékoztatóján Hannes Swoboda, az EP szocialista frakcióvezetője is elismerte: a szocialisták – egyes partnereikkel ellentétben – csak végső eszközként gondolják alkalmazhatónak a hetedik cikk alkalmazását. Swoboda szerint jelenleg legfeljebb és feltételesen csak a megfigyelési szakaszra vonatkozó kitételek jöhetnek szóba a hírhedt cikkel kapcsolatban. „Most csak a monitoringról van szó” – tette hozzá. Figyelmeztetett: Orbán Viktor „nagy győzelme” lenne, ha az Európai Parlament többsége leszavazná a tervezetet.
Felháborítónak nevezte lapunknak Robert A. Fitzhenry, az Európai Néppárt szóvivője, hogy egyrészt a baloldali tervezet megemlíti a hetes cikket, ráadásul az előtt, hogy a magyar kormány a hét végéig válaszolna a brüsszeli bizottság felvetéseire. – Még a folyamat közepén tartunk – mondta a szóvivő, indokolva, miért döntött úgy a néppárt, hogy maga is előáll egy a magyar kormányt támogató határozattervezettel.
