EP-elnökké választották Jerzy Buzeket
Az alacsony árakkal elégedetlen tejtermelők próbálták felhívni magukra és problémájukra az új törvényhozók figyelmét kedden Strasbourgban, amelynek lakói egyébként a francia nemzeti ünnepen pihentek. Az üzletek zárva tartottak, a város alig mutatott fel életjeleket.
Az Európai Parlament épületében és környékén azonban egészen más volt a helyzet. A júniusban megválasztott 736 képviselőnek a fele eleve új, így örült, ha megtalálta az irodáját. A franciák persze otthonosan mozogtak.
A zöldek révén bejutott José Bové parasztvezér rögvest támogatásáról biztosította a tejesembereket, míg társa, Karima Delli „állítsátok meg Barrosót” feliratú trikóban jelent meg, egyértelműen jelezve, mi a véleménye az Európai Bizottság elnökéről, akit újabb öt évre a miniszteri Tanács jelölt ugyan, de akiről a környezetvédő frakció – valamint a szocialisták és liberálisok - nyomására nem szavaznak a törvényhozók ezen a héten, csupán szeptemberben.
Akkor, amikor az EP új elnöke, a lengyel néppárti Jerzy Buzek meghirdeti részletes programját. A képviselők közül tegnap 555-en adták voksukat a 69 éves volt lengyel kormányfőre, aki az előző ötéves ciklusban is a brüsszeli-strasbourgi székhelyű EP tagja volt.
A műszaki tudományokban jártas szakemberként pedig az ipari és környezetvédelmi bizottságokban tevékenykedett. Minthogy a júniusi választást a Néppárt nyerte, de nem tett szert többségre, ezért ő jelölt az elnöki posztra, de csak a ciklus első felére, mert a másodikban a német Martin Schulz veszi át majd az irányítást. Buzek egyetlen ellenfele, az északi baloldali zöld Eva-Britt Svensson 89 szavazatot kapott, 69-en pedig érvénytelenül voksoltak.
A Szolidaritás mozgalomban nevelkedett, s a lengyel Polgári Platformhoz tartozó Buzek rövid nyilatkozatában azt mondta: az egységes Európa megvalósulását szeretné előmozdítani, hogy végre eltűnjön a régiek és újak megkülönböztetés az unió politikai életéből.
Az EP politikai palettájának szélén elhelyezkedő, frakció nélkül maradt Jobbik egyik képviselője, Szegedi Csanád gárdista egyenruhában jelent meg a délelőtti szavazási eljáráson, amelynek legfőbb üzenete persze az egységes Európa megteremtése volt.
A képviselők kedden délután kezdték a tizennégy alelnök megválasztási procedúráját is, ami lassan haladt, minthogy a helyekre tizenöten jelentkeztek. A héten elosztják a bizottsági helyeket, döntenek az elnökökről, valamint néhány külpolitikai kérdésben – Kína és Irán – is állást foglalnak.
Szerepük e téren egyelőre erre korlátozódik, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után viszont növekszik az EP befolyása, mert az úgynevezett együttdöntési eljárás a kérdések csaknem száz százalékra kiterjed a mostani nagyjából hetvenötről.
A vízumügyekre is. Az Európai Bizottság szerdán készül indítványozni a vízumkényszer eltörlését Szerbia, Macedónia és Montenegró számára. A tagállamok körében nincs teljes politikai egyetértés, és számos biztonsági, technikai felkészültségi kérdés is felvethető a belügyminiszterek körében.
Ám lapunknak azt mondta kedden Tabajdi Csaba, a magyar szocialista EP-delegáció vezetője, hogy a vajdasági magyar nemzeti közösség és az anyaország közötti kapcsolattartás legnagyobb akadálya szűnhet meg, ha a vajdasági magyarok vízum nélkül utazhatnak be a schengeni térségbe 2010. január 1-től.
Hozzátette: a nyugat-balkáni országok európai integrációja Magyarország határozott érdeke, ezért a magyar szocialista EP képviselők minden rendelkezésükre álló eszközzel segíteni fogják ezt a folyamatot.
