Enyhülés Putyin parancsára
Kelet-Ukrajnában másfél éve folynak harcok; a szeparatisták egy hónappal azután fogtak fegyvert, hogy Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet. A nyugati hatalmak szerint Moszkva katonákkal és harcjárművekkel most is jelen van Ukrajnában, ám a Kreml ezt tagadja. Putyin szerint az ott lévő orosz katonák csak „önkéntesek”.
A konfliktus már nyolcezer áldozatot követelt. Most azonban úgy tűnik, esély van rá, hogy megvalósul a februárban Minszkben aláírt tizenkét pontos béketerv. Ez egy átmeneti önkormányzati periódus után újra integrálná Ukrajnába az elszakadt területeket. Szeptember óta mindkét oldal többé-kevésbé betartja a tűzszünetet, a donyecki lázadók pedig közölték, hogy október 18-án elkezdik kivonni csapataikat a frontvonalról.
Az Alekszander Zaharcsenko vezette donyecki, illetve az Igor Plotnickij vezette luhanszki körzetben „különutas” helyhatósági választásokat tartottak volna. Ezeket Kijev törvénytelennek minősítette, ám a régióban az október 25-i rendes ukrán önkormányzati választásokat sem rendezik meg. A lépés „megnyitja az utat afelé, hogy Ukrajna választások útján térjen vissza” az országrészbe, idézte a Wall Street Journal az ukrán elnököt. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint ez „új reményt ad arra, hogy fenntartható politikai megoldása lesz a konfliktusnak”.
A feszültségek csak enyhültek, de nem szűntek meg: a lázadóvezérek azt is közölték, hogy a külpolitikára is kiterjedő autonómiát, teljes amnesztiát és alkotmánymódosítást is követelnek. Kijevben mindez felháborodást váltott ki, mert az ukrán vezetés szerint a kulturális és régiós kérdésekben adott autonómia pont elég. Az általános amnesztia helyett pedig egyedi elbírálást akarnak, hogy ne ússzák meg a háborús bűnöket elkövetők – például azok, akik olyan támadásokban vettek részt, mint a maláj utasszállító gép tavaly nyári lelövése.
