A palesztinok adnak időt az ENSZ-nek
Nabil Saat, a Fatah palesztin mozgalom központi bizottságának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó tagja a Biztonsági Tanácsnak adott időről szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 66. ülésszakának megkezdése alkalmából beszélt újságíróknak.
Mahmúd Abbász palesztin elnök azt tervezi, hogy pénteken továbbítja a tagfelvételi kérelmet BT-nek. Izrael és az Egyesült Államok ellenzi a palesztin állam ENSZ-beli elismerését, Washington azzal fenyegetőzik, hogy vétót emel egy ilyen javaslat ellen, ha a BT-ben szavazásra bocsátják.
Az izraeli-palesztin konfliktusnak a ENSZ-szavazás helyett az érintett felek megállapodásával kell véget vetnie, Szíriában viszont elérkezett az ideje, hogy a Biztonsági Tanács büntetőintézkedéseket vezessen be a saját népével szemben erőszakot alkalmazó rendszerrel szemben - jelentette ki szerdán New Yorkban Barack Obama amerikai elnök, aki az világszervezet közgyűlésének 66. ülésszakának aznap megkezdődött általános vitájában szólalt fel.
Az amerikai elnök, miként a tavalyi ENSZ-közgyűlésen, most is hangot adott meggyőződésének, hogy a palesztin népnek szuverén államban kell élnie, de - utalva a palesztinok azon törekvésére, hogy az világszervezetben elnyerjék az állami státust - rámutatott: nem hisz benne, hogy a több évtizede tartó konfliktus befejezéséhez vezető utat le lehetne rövidíteni az érintett felek megállapodása nélkül.
„A béke azon népek kompromisszumától függ, akiknek együtt kell majd élniük azután is, hogy elmondtuk a beszédeinket és a szavazatainkat megszámolták” - mondta Obama, aki szerint ez a tanulság ugyanúgy igaz a palesztin állam esetére, mint ahogy az korábban igaz volt az északír és szudáni rendezésre. Obama értésre adta, hogy másokhoz hasonlóan ő is elégedetlen a haladás ütemével, de - mint fogalmazott -„végül is az izraelieknek és a palesztinoknak - nem pedig nekünk - kell megállapodniuk azokban a kérdésekben, amelyek megosztják őket: a határok és a biztonság, a menekültek és Jeruzsálem kérdésében”. Obama szerint palesztinoknak a jövőben meg kell adni a lehetőséget, hogy a saját szuverén államukban élhessenek. Kijelentette ugyanakkor, hogy Amerika elkötelezettsége Izrael biztonsága mellett rendíthetetlen, a két ország barátsága mély és tartós. Hangsúlyozta, hogy a palesztinok barátai nem tesznek jó szolgálatot pártfogoltjaiknak, ha semmibe veszik Izrael elismerését, valamint azt a jogát, hogy jó kapcsolatban legyen szomszédjaival, mint ahogy Izrael barátainak is el kell ismerniük a két államra épülő megoldást, amelyben egy biztonságos Izrael és egy független Palesztina él majd egymás mellett.
Az amerikai elnök felhívta a figyelmet a közgyűlés tavalyi időszaka óta eltelt történelmi változásokra: „Ez egy figyelemre méltó év volt. A Kadhafi-rendszernek vége. Gbagbo, Ben Ali, és Mubarak már nincs hatalmon. Oszama bin Laden halott és a gondolatot, hogy a változást kizárólag az erőszak hozhatja el vele együtt eltemették” - jelentette ki Obama a líbiai, az elefántcsontparti, a tunéziai és az egyiptomi fordulatra, valamint az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének likvidálására utalva.
Obama megerősítette, hogy az Egyesült Államok katonai küldetése Irakban véget ért és hogy Washington a Bagdaddal való egyenlő partnerséget az arab ország kormányának és biztonsági erőinek nyújtott támogatással fogja megerősíteni. Elmondta, hogy 2014-ig Afganisztánban a helyi kormány és a biztonsági erők veszik át a felelősséget országuk jövőjéért, s hogy a csapatok létszámának csökkentésével párhuzamosan Amerika tartós kapcsolatot épít ki az afgán néppel. Emlékeztetett rá, hogy hivatalba lépésekor hazája két háborút vívott egyszerre és hogy Irakban és Afganisztánban együttesen 180 ezer amerikai katona harcolt. Ez a szám az év végére ennek a felére, majd azon túl még tovább csökken majd.
Az amerikai elnök felszólalásában aláhózta, hogy az ENSZ-nek a regionális konfliktusok megoldása mellett az olyan problémákra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítania, mint a nukleáris fegyverek számának csökkentése, a szegénység, a tudatlanság és a betegségek visszaszorítása mellett, mert ezek a tényezők veszélyt jelentenek a békére.
Obama utalt rá, hogy a nukleáris biztonsággal kapcsolatos, tavalyi washingtoni csúcsot követően jövő márciusban Szöulban tovább folyik majd az egyeztetés arról, hogy hogyan akadályozzák meg a terroristáknak a nukleáris anyagokhoz való hozzáférését. Elmondta, hogy az új START-egyezmény megkötése nyomán az orosz és az amerikai fél a nukleáris arzenálok további csökkentéséről tárgyal.
Az elnök szerint folytatni kell számonkérést és a nyomásgyakorlást azokkal az országokkal - így Iránnal és Észak-Koreával - szemben, amelyek csúfot űznek a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó egyezményekből.
„Európai szövetségeseink mellett állunk, miközben átalakítják intézményeiket, hogy választ adjanak az őket érő pénzügyi kihívásokra” - jelentette ki egyebek között Barack Obama, aki elmondta, hogy az Egyesült Államokban gazdaságélénkítő programot hirdetett meg.
Az amerikai elnök összefogásra szólított fel a többi között az Afrika szarván tapasztal éhínség, valamint az AIDS, a TBC és a malária és minden más - járványokból vagy terroristáktól eredő - biológiai fenyegetés megelőzése, felfedezése és visszaszorítása terén. Felszólította az ENSZ tagállamait, hogy folytassák a klímaváltozás által megkövetelt erőfeszítéseiket az elkövetkező nemzedékek érdekében. Barack Obama szót emelt a korrupció elleni harc, valamint a homoszexuálisok és a nők jogai mellett is.
Sarkozy taktikát váltana
A palesztinok ideiglenesen kapjanak „megfigyelő állam státust” az ENSZ-ben, s dolgozzanak ki menetrendet a végleges izraeli-palesztin békemegállapodás egy éven belüli megkötésére - javasolta Nicolas Sarkozy francia elnök az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán szerdán mondott beszédében.
Sarkozy javaslata értelmében a béketárgyalásokat egy hónapon belül kellene felújítani, a határokról és a biztonsági kérdésekről fél éven belül kellene megállapodásra jutni, a végleges egyezményt pedig egy éven belül kellene kidolgozni. Sarkozy óva intette a palesztinokat és az Egyesült Államokat attól, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) erőpróbát tartsanak, úgy vélekedve: a palesztin állam ENSZ-beli elismerését célzó - a palesztinok által pénteken benyújtani tervezett kérelem - (amerikai) megvétózása újabb erőszakhullámot szülhetne a Közel-Keleten.
A francia elnök az eddigi amerikai béketeremtési kísérletek kudarcának burkolt bírálataként úgy foglalt állást, hogy hatvan évnyi kudarc után ideje taktikát váltani. Sarkozy végső célként azt jelölte meg, hogy két nép (a zsidó és a palesztin) két állama kölcsönösen elismerje egymást, s ezen államok az 1967-es határok alapján, egyeztetett és egyenértékű területcserék alapján jöjjenek létre.
Ezt az elvet már Barack Obama amerikai elnök is megállapította tavaly májusban, Sarkozy azonban most taktikaváltást javasolt a cél elérése érdekében. Úgy vélte, nem lehetséges Palesztina ENSZ-tagállamként történő azonnali és maradéktalan elismerése, de egy átmeneti szakasz lehetőségét nem kellene kizárni. "Miért nem irányozhatnánk elő Palesztinának az ENSZ-nél megfigyelő állam státust? Hatalmas előrelépés lenne" - hangoztatta a francia elnök, aki ezt követően állt elő a békemegállapodás kidolgozására vonatkozó, szoros menetrendre vonatkozó elképzeléssel.
A palesztinok korábban közölték, a palesztin államiság elismerésének a BT-től történő kérelmezésével szemben - amely ellen az Egyesült Államok vétót emelhet - alternatívát jelenthet, ha az ENSZ-közgyűléstől kérik, hogy a palesztinok jelenlegi ENSZ-megfigyelői státusát emeljék a "nem tagállam megfigyelő állam" státusra. Jelenleg a Vatikánnak van ilyen státusa a világszervezetben.
Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője közölte, tanulmányozni fogják Sarkozy javaslatát.
Szíria külön aggodalomra ad okot
A világ válságban van - állapította meg Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a világszervezet közgyűlésének 66. ülésszakát megnyitó szerdai beszédében, és cselekvésre szólította fel a világ vezetőit bolygónk megmentése, a konfliktusok megelőzése, a közel-keleti és észak-afrikai országok demokráciakeresésének támogatása érdekében.
A főtitkár a világszervezet 193 tagállamának állam- és kormányfői előtt felszólalva úgy vélte, Szíria külön aggodalomra ad okot; Ban azzal vádolta Bassár el-Aszad elnököt, hogy visszatáncol a reformokra tett ígéreteitől és a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés azonnali beszüntetését követelte.
A 66. ülésszakon a palesztin állam elismerésének kérdése kerül a reflektorfénybe. Mahmúd Abbász palesztin elnök azt tervezi, hogy pénteken Ban Ki Munon keresztül levélben kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ismerje el a világszervezet teljes jogú tagállamaként Palesztinát. Az Egyesült Államok viszont úgy véli, a palesztin állam csak közvetlen izraeli-palesztin tárgyalások útján jöhet létre, s azzal fenyegetőzik, hogy vétót emel a BT-ben egy ilyen palesztin kérés ellen. A nemzetközi közösség lázas diplomáciai tevékenységgel igyekszik elejét venni egy újabb válságnak.
Ban Ki Mun úgy vélte, a palesztinok megérdemlik, hogy saját államuk legyen, Izraelnek biztonságra van szüksége, s ki kell törni a béketárgyalások felújítása kapcsán kialakult zsákutcából. A főtitkár megígérte, a világszervezet továbbra is "fáradhatatlan erőfeszítéseket tesz azért, hogy elősegítse a béke tárgyalásos úton történő megteremtését".
Ban Ki Mun az idei közel-keleti és észak-afrikai, demokráciát követelő mozgalmakra utalva úgy vélte, hogy "fellelkesítettek bennünket" a drámai események, és támogatást szorgalmazott a tekintélyuralmi rendszerekből a demokráciába történő átmenethez. "Segítsünk abban, hogy az arab tavasz mindenki számára igazán a remény évszakává váljon" - hangoztatta.
Ban Ki Mun felszólalása nagy részében arra összpontosított, hogy mit tehetnek a vezetők a globális gazdasági válság ellen, amely világszerte továbbra is megrázza a vállalatokat, kormányokat és családokat, súlyosbítja a munkanélküliséget, mélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget és túl sok embert hagy félelemben élni. A főtitkár arra biztatta a világ vezetőit, hogy cselekedjenek a világ megmentése érdekében, fogadjanak el kötelező érvényű megállapodást a légköri változások elleni küzdelem érdekében és gyorsítsák a gazdasági növekedést, hogy kiemeljék az embereket a szegénységből. Szorgalmazta azt is, hogy politikai közvetítő missziókkal próbálják megelőzni a költséges konfliktusokat.
