„Ijesztően népszerű" lett a zsoldosok alkalmazása az utóbbi egy évben a világon - állítják ENSZ-szakértők, akik a líbiai és az elefántcsontparti eseményeket hozzák fel a legkirívóbb példákként, és felszólítják a kormányokat, hogy igyekezzenek megállítani ezt a folyamatot.

Az ENSZ Közgyűlése számára egy öttagú bizottság készített jelentést a zsoldosokról. Mint írták, az országoknak sokkal szigorúbban kellene szabályozniuk a katonai és biztonsági magáncégek „rohamosan terjeszkedő" tevékenységét.

Vezetője, Faiza Patel szerint a szakértői csoportot nagyon aggasztja az a tény, hogy feltehetőleg zsoldosok is részt vesznek súlyos emberjogsértésekben, mint például önbíráskodás és kivégzés, emberrablás, nemi erőszak, kínzás, önkényes őrizetbe vétel és fogva tartás.

A legújabb afrikai események arról tanúskodnak, hogy a zsoldosok okozta problémák jelenleg is aktuálisak - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a felbérelt külföldi harcosokat új módokon is felhasználják.

Patel közölte: sok bizonyíték van arra, hogy Laurent Gbagbo volt elefántcsontparti elnök mintegy 4500 libériai zsoldost bérelt fel, hogy a 2010-es választás elveszítése után hatalmon maradhasson.

A szakértő szerint számos jelentés szól Líbiában arról, hogy a Moammer Kadhafi megbuktatott vezető kormánya által feltehetően afrikai országokból és Kelet-Európából felbérelt külföldi fegyvereseket a békés tüntetések leverésére használták fel.

Faiza Patel szerint "a zsoldosok tevékenysége gyakran jelent veszélyt a nemzeti, sőt a regionális békére és biztonságra. Komoly befolyásuk van a népek önrendelkezésére és az emberi jogokkal való élésre".

A munkacsoport sürgette az államokat, hogy vegyék őrizetbe és állítsák bíróság elé a súlyos erőszakcselekmények elkövetésével vádolt zsoldosokat.

A zsoldosok toborzása, felhasználása, finanszírozása és kiképzése tárgyában elfogadott nemzetközi egyezményt eddig 30-40 ország írta alá, és a szakértői csoport további országok csatlakozását szorgalmazta.

Patel pakisztáni jogásznő, a Brennan Center for Justice és a New York-i Jogi Egyetem munkatársa szerint nehéz felmérni a magánhadseregekre és a biztonsági cégekre költött kiadásokat, amelyet évi 20 és 100 milliárd dollár közötti összegre becsülnek.

A kormányokon kívül nem kormányszintű szervezetek, magáncégek és az ENSZ is igénybe veszi a szolgáltatásaikat.

Patel szerint az lenne a megoldás, ha kötelező érvényű nemzetközi egyezményben szabályoznák, milyen tevékenységeket végezhetnek ezek a cégek.