Anatolij Sztelmah, a kijevi hadműveleti parancsnokság katonai szóvivője közölte, az elmúlt 24 órában az oroszbarát szeparatisták 49 alkalommal intéztek támadást a kormányerők állásai ellen. Mint mondta, a felkelők rakétákat, tüzérséget és páncélozott harci járműveket vetettek be az ukrán csapatok ellen.

„A támadások száma azt bizonyítja, hogy a lázadók nem akarják teljesen elhallgattatni fegyvereiket” - idézi a szóvivőt a Reuters.  Sztelmah megjegyezte, hogy az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötőváros környékén is lövések dördültek, és Kijev attól tart, ez lesz a szeparatisták következő célpontja.

A felkelők ugyanakkor azt állítják, a kormányerők támadták őket Donyecknél, és hogy a harcokban egy nő életét vesztette.

E közben Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyaltak egymással csütörtökön, és megegyeztek abban, hogy újabb nyomásgyakorlással próbálnak érvényt szerezni a február 12-én megkötött kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodásnak. A telefonbeszélgetés során a közeljövőben tartandó külügyminiszteri szintű találkozóról is megállapodtak a normandiai négyek.

Ukrajna ragaszkodik a békefenntartókhoz

Petro Porosenko ukrán elnök vetette fel azt, hogy ENSZ-felhatalmazással európai uniós rendőri misszió felügyelje a kelet-ukrajnai tűszüneti megállapodás betartását. A csütörtökön Kijevben tárgyaló Johannes Hahn EU-biztosnak is kifejtette: az lenne a legjobb, ha uniós misszió gondoskodna a fegyvernyugvásról, és nem az EBESZ, amelyben - lévén összeurópai szervezet - ott van Oroszország is.

„Oroszország mint agresszor ebben nem vehet részt” - szögezte le Porosenko. Moszkva heves ellenzéssel fogadta a kezdeményezést.

Ukrajna ENSZ-nagykövete elmondta, hogy Kijev megkezdte a diplomáciai konzultációkat a világszervezetben a békefenntartó misszióval kapcsolatban. Kiemelte, hogy alapvetően minden ENSZ-küldöttség, amelyekkel tárgyaltak, támogatja az elképzelést. "Tisztában vannak azzal, hogy a minszki megállapodások megvalósulása veszélybe került, mivel Oroszország, valamint az egyezményt aláíró luhanszki és donyecki szakadárok nem teljesítik a bennük foglaltakat. Kívülről kell tehát erőfeszítéseket tenni a minszki egyezségek megmentésére. Ilyen külső erőt képviselhet egy ENSZ-békefenntartó misszió" - fejtette ki a magas rangú diplomata.

Szerhejev közölte, hogy még a nap folyamán az ukrán fél előterjeszti azokat a taktikai lépéseket, amelyek segítségével az ukrán kezdeményezés keresztülvihető. „Van néhány érvünk, amely előmozdíthatja megvalósulását az ENSZ-ben” - jegyezte meg.

Kijelentette: van mód arra, hogy elhárítsák Oroszország vétóját.
„Ez jelzés Moszkvának: álljon meg, ébredjen fel és térjen vissza ahhoz, amiben megállapodtunk. Oroszország folyamatosan veszíti el mások bizalmát. Itt, az ENSZ-ben mindenki tisztában vannak azzal, hogy Oroszország aláírása egy dokumentumon nem ér többet a papírnál, amire rátették. Léteznek taktikai lépések, amelyekkel elkerülhető Oroszország vétója” - mondta a nagykövet. Utalt arra, hogy a világszervezet tekintheti például Oroszországot a konfliktus résztvevőjének.