ENSZ-megállapodás a higanyhasználat korlátozásáról

A genfi konferencia éjszakába nyúló zárótanácskozása után 140 ország jelezte, hogy csatlakozik a mérgező fém korlátozásáról szóló, törvényileg kötelező szerződéshez.

A világ 140 országa kész csatlakozni a higanyhasználat korlátozását célzó ENSZ-egyezményhez annak érdekében, hogy a mérgező fémből ezután kevesebb kerüljön a természetbe – ez annak az ötnapos konferenciának az eredménye, amelyet Genfben tartott az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP. A tanácskozássorozat egy éjszakába nyúló tárgyalási fordulóval szombat hajnalban ért véget; Nick Nuttal UNEP-szóvivő ezután jelentette be, hogy megszületett a megállapodás a szerződésről, amelyet később, egy diplomáciai csúcson írnak majd alá.

A higany szobahőmérsékleten cseppfolyós, rendkívül mérgező nehézfém, az Alzheimer-kórtól a gyerekeknek szánt védőoltásokban lévő higany kiváltotta autizmuson át az idegrendszer maradandó károsításáig sok mindenért felelőssé teszik. A mostani genfi megállapodás, a Minamata-konvenció névadója az a japán város, ahol ötvenöt éve több ezer higanymérgezéses esetet észlelték, egy vegyi gyár környezetszennyezése után.

A 140 ország által vállalt törvényileg kötelező intézkedések között szerepel a higanykereskedelem és a higany ipari használatának a korlátozása, és a kibocsátás csökkentése is. Ami ez utóbbit illeti, higany nagy mennyiségben aranybányászattal és fosszilis anyagok eltüzelésével (például szénégetéssel) kerül a környezetbe – főleg azóta, hogy nő az arany ára, és egyre több kis bánya nyílik, amely az egyszerűség kedvéért is higanyt használ. De veszélyes a higany a mindennapokban is: könnyedén párolog, és egy törött lázmérőben elég van belőle ahhoz, hogy ha a lázmérő eltörik, az illanó higany mérgezővé tegye a szoba levegőjét. Ezért, hogy a higanyos lázmérőket az Európai Unióban már betiltották – és vizsgálják, mi a helyzet az amalgám fogtömésekkel.

A nagy higanykibocsátó Délkelet-Ázsia: a konferencia elé időzített jelentésében az UNEP emlékeztet, hogy a világ teljes higanykibocsátásának a fele ott történik, és a legveszélyeztettebbnek a fejlődő országok lakói számítanak. Az UNEP-jelentés ír arról is, az óceánok legfelső százméteres sávjában száz év alatt a kétszeresére nőtt a jelen lévő higany aránya, és a mérgező fémből mintegy 260 tonna jutott el a talajtól a folyókig és a tavakig. Jellemző az is, hogy a táplálékláncon felfelé haladva a tengeri állatok szervezetében egyre nő a higanykoncentráció: a legtöbb higany azokban a ragadozó halakban van, amelyek gyakorta az ebédlőasztalon végzik.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.