A dalai láma azt mondta, ráébredt arra, talán ő az utolsó, aki ezt a címet bírhatja. „Nincs biztosíték arra, hogy nem valami ostoba dalai láma lesz a következő, aki szégyent hoz majd magára. Ez nagyon sajnálatos volna. Így sokkal jobb lenne, ha az évszázados tradíció egy elég népszerű dalai láma idején szűnne meg." Kína folyamatosan hangsúlyozza, hogy a következő dalai lámát ő fogja megválasztani. Ez azonban annyira nem egyszerű művelet, mivel a tibeti buddhizmus második legnagyobb alakjának, a pancsen lámának és a dalai lámának kölcsönösen el kell ismernie egymást.

Jelenleg két elismert pancsen láma van, az egyik a dalai láma és a tibeti kormány, a másik a Kínai Népköztársaság által elismert vezető.

A dalai láma szerint a britek pénzügyi okok miatt enyhén kezelték a Kína és Hongkong közti feszültségeket, hozzátette, hogy a nemzetközi közösségnek többet kell tennie azért, hogy bátorítsa a demokráciát Kínában.

„Kína nagyon szeretne a mainstream világgazdasághoz csatlakozni. Be kéne vonni, de ezzel egyidejűleg a szabad világnak morális felelőssége is van abban, hogy a mainstream demokráciába is behozza Kínát, a saját érdekében."

A dalai láma 1959-ben ment Indiába, miután kínai csapatok letörtek egy tibeti felkelést. Peking szerint a Nobel-békedíjas vallási vezető felbujtó, habár most már középutas politikát folytat, autonómiát és nem függetlenséget szeretne Tibetnek.

A 79 éves szellemi vezető szerint hogy lesz-e újabb dalai láma, az a jelenlegi halála utáni helyzettől és a tibeti néptől függ – mondta.

Rámutatott arra, hogy szerepéhez többé nem kötődik politikai felelősség, mivel 2011-ben ezt száműzetésben átruházta a választott tibeti kormány vezetőjére. Sokak szerint a dalai láma így tudta biztosítani a tibeti közösségnek, hogy a kínai ellenőrzéstől független választott vezetője legyen.