A román legfőbb ügyészség szerdán a volt elnök mellett Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat első igazgatóját is kihallgatta. Mindkettőjüket emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják. Az ügyészségről kijövet egyikük sem nyilatkozott az épület előtt várakozó újságíróknak.

Tiberiu Nitu legfőbb ügyészség március 9-én járult hozzá az elődje, Laura Codruta Kövesi által lezárt vizsgálat újraindításához. (Kövesi időközben a korrupcióellenes ügyészséghez „igazolt".) Előzőleg, 2014 szeptemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nagykamarája az atrocitások kivizsgálására és kártérítésre kötelezte a román államot két magánszemély és az 1989. december 21 Egyesület beadványára válaszolva.

Romániában az első rendszerváltás utáni választások, 1990. május 20. közeledtével az akkori ellenzék maratoni tüntetéssorozatba kezdett. Két fő követelése volt: az ideiglenes kormány szerepét ellátó Nemzeti Megmentési Front (FSN) ígéretéhez híven maradjon semleges és ne állítson jelölteket, illetve szűnjön meg a média fölötti hatalmi monopólium. Ötvenkét nap után, június 13-án a hatóságok erőszakkal véget vetettek az Egyetem téri (Piata Universitatii) megmozdulásnak.

A két napon át tartó megtorlásból kivették a részüket a Zsil-völgyi bányászok is, akiket Ion Iliescu államfő hívott Bukarestbe, hogy megtisztítsák a fővárost a „huligánoktól". Az ellenzéki pártok és újságok székházát feldúlta a "Halált az értelmiségre!" és "Mi nem gondolkozunk, hanem dolgozunk!" jelszavakkal masírozó bányászsereg. Az erőszakhullámban legalább hat ember életét vesztette, és közel nyolcszázan szereztek súlyos sérüléseket.

Az EJEB szerint a bányászjárás áldozatainak joguk van a hatékony jogorvoslathoz függetlenül attól, hogy mennyi idő telt el az atrocitások óta.