Erről Markus Löning nyilatkozott a hétfői Der Tagesspiegelnek. A szabad demokrata (FDP) Löning 2010 óta a német kormány emberi jogi, valamint a szociális segélyekkel kapcsolatos politikájáért felelős biztosa.

A liberális napilap arra emlékeztetette a biztost, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt heti berlini látogatása során visszautasított mindennemű beavatkozást az ország belügyeibe. Az újság feltette a kérdést, vajon el kell-e fogadni ezt? A biztos nemmel válaszolt, hangoztatva: "Magyarország - mint az összes uniós tagállam - kötelezettséget vállalt arra, hogy szavatolja az emberi jogi normákat. Barátok között fel lehet tenni kérdéseket, még kritikus kérdéseket is. Szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsában ezt fogjuk tenni" - jelentette ki.

Löning  utalt arra, hogy a kérdések a médiatörvényre, az új alkotmányra, valamint a romák védelmére vonatkoznak majd. "Azt várjuk a magyaroktól, hogy a kérdéseket világosan és kielégítően válaszolják meg" - fűzte hozzá.

A biztos ennek kapcsán meg nem nevezett "hiányosságokról" beszélt. Szavai szerint nem "kibúvókra", hanem konkrét politikai perspektívákra van szükség e "hiányosságok" megszüntetése érdekében. Úgy vélte, hogy nem "apróságokról" van szó, mint fogalmazott: "az európai politika alapjait érinti, ha a véleményszabadság, a hatalmi ágak szétválasztása vagy a kisebbségek védelme kapcsán merül fel kétség".

Löning szerint a médiatörvény még mindig tartalmaz olyan előírásokat, amelyek "a nemzetközi szabványokba ütköznek". Ennek kapcsán utalt a médiatanácsra, amely "kizárólag a miniszterelnök pártjának híveiből áll". Különösnek nevezte azt is, hogy "a közszolgálati médiumok híreiket kizárólag az állami hírügynökségtől szerezhetik be", továbbá azt, hogy az újságíróknak fel kell fedniük forrásaikat. "Ez aggodalomra és kérdések feltételére ad okot" - fogalmazott a biztos.

Az új alaptörvénnyel kapcsolatban azt tartotta döntőnek, hogy az biztosítja-e a hatalmi ágak tényleges és hatékony szétválasztását. Aggasztónak nevezte, hogy "az alkotmánybíróság lehetőségeit korlátozták, és a testület többé nem vizsgálhat bizonyos alapvető jogokat". Megfogalmazása szerint "nehezen összeegyeztethető a demokratikus alapelvekkel, hogy egy kilenc évre kinevezett és ugyancsak a miniszterelnök párthíveiből álló költségvetési tanács átfogó beavatkozási jogkörökkel rendelkezik".

A romák védelmével kapcsolatban a Der Tagesspiegel emlékeztetett: az Európai Bizottság felrótta a magyar kormánynak, hogy nem védi kielégítően a romákat a támadásoktól. Válaszul a biztos "védelmébe vette" a kormányt. Szavai szerint az "későn reagált", de most néven nevezi a problémát, európai uniós elnöksége során törekszik arra, hogy a romák védelmében európai szabályokat fogadjanak el, és nemzeti szinten is fellép a romák megkülönböztetése ellen. Löning szerint Budapest "meggyőzően és gyorsan reagált" akkor, amikor április közepén "jobboldali radikális milíciák terrorizáltak egy roma közösséget". "Nyomatékosan üdvözlöm, hogy törvény tiltaná be a félkatonai szervezeteket" - jelentette ki a biztos, hangsúlyozva: "ezáltal egyértelmű, hogy az állam megvédi polgárait".