Az „Európa-erőd emberi életekben mért ára" című dokumentum egyebek mellett felhozza, hogy az EU 2007 és 2013 között mintegy kétmilliárd eurót költött határvédelmi intézkedésekre, így például kerítések vagy határmegfigyelő rendszerek kiépítésére, miközben a menekültek életkörülményeinek javítására csak 700 milliót áldozott.

Az AI kiemelte azt is, hogy az unió együttműködik a szomszédos országokkal – például Törökországgal, Marokkóval és Líbiával – annak érdekében, hogy „ütközőzónát" hozzon létre határai mentén, ahol még azelőtt feltartóztathatják a menekülteket, hogy azok elérnék az EU határait.

„Az említett országok nem alkalmasak arra, hogy biztosítsák az ott ragadt migránsok és menekültek számára az őket megillető jogokat. Sokukra szűkölködés, kizsákmányolás és zaklatás vár amellett, hogy képtelenek valódi menedékre találni" – mondta John Dalhuisen, a szervezet európai és közép-ázsiai programigazgatója.

A jelentésben bírálták a törvénytelen visszafordítások gyakorlatát is. Az AI szerint Görögországban és Bulgáriában gyakran előfordul, hogy a menekülteket a határról azonnal visszafordítják. A dokumentumban felemlegették azt az idei Ceutában – az egyik spanyol észak-afrikai enklávéban – történt esetet is, amikor határőrök gumilövedékekkel lőtték a területre bejutni próbáló 250 embert, 14 migráns halálát okozva.

Dalhuisen aláhúzta: az EU-ba bejutni próbálók majdnem fele konfliktusok vagy üldöztetés elől menekül. Az AI programigazgatója szerint „az EU felé tartó emberek haláláért kollektív felelősséggel tartozunk", az unió határain „naponta lezajló tragédiák" pedig „nem elkerülhetetlenek", azok elkerüléséért azonban a tagországoknak „a határok sérthetetlensége elé kell helyezniük az emberek érdekeit".