Elvesztette Horvátország a szlovén alibit
Borut Pahor szlovén miniszterelnök szavait Ljubljanában úgy értelmezik, hogy Szlovénia hamarosan megkapja a szabad kijárást a nyílt tenger felé. A zágrábi saborban Jadranka Kosor kormányfő eközben arról beszél, hogy belátható időn belül megszűnik a horvát EU-csatlakozás szlovén blokádja, amiért cserébe egyetlen centiméternyi horvát földet sem engedett át a szomszédos államnak.
Mindkét ország vezetője hangsúlyozza, hogy semmit sem írt alá, és a parlamentek csak fontolgatják a vita nemzetközi bíróságra vitelét. Mondhatnánk azt is, már megint – illetve még mindig – a kályhánál vagyunk, legfeljebb (Brüsszelnek megfelelve) a két ország közötti kommunikáció változott meg egy kicsit.
– A szerbekre már nem nagyon illik hivatkoznunk, és ha minden jól megy, hamarosan a szlovénokra sem lesz miért, így alibi nélkül maradhatunk. Itt az idő, hogy felfedjük országunk igazi arcát, és szembenézzünk a valós európai lehetőségeinkkel, amelyek nem túl fényesek – állítja Tonino Picula az Index.hr horvát internetes lapnak adott interjújában. Ivica Racan egykori balközép kormányának (2000–2003) volt külügyminisztere arra utal ezzel, hogy Horvátország a szlovén blokád nélkül is komoly nehézségekkel küzd az Európához tartozás feltételeit illetően. Azaz jóformán semmi sem valósult meg eddig a Brüsszelben előírt reformokból.
Mostanra már Hollandia és Belgium is kifogással élt – például – a horvát igazságszolgáltatási gyakorlat ellen, hogy a bírósági döntések végrehajtása elől szabadon távoznak Boszniába a Horvátországban elítélt bűnözők. Majd kis idő elteltével hazatérnek, és ott folytatják, ahol abbahagyták.
A horvát törvényhozás ráadásul úgy pörög csúcson, hogy mire életbe lépne egy új rendelkezés, addigra társadalmi nyomás, tüntetések, sztrájkfenyegetés miatt már el is készült a visszavonó határozata. Ez történt a legutóbb a nyilvános helyeken dohányzást megtiltó törvénnyel.
Hannes Swoboda osztrák EP-képviselő – aki az elmúlt években a horvát csatlakozási ügyek uniós megbízottja volt – szintén úgy nyilatkozik most a horvát sajtóban, hogy nagy jóindulattal és sok elnézéssel, legfeljebb ha 2012-ben kerülhet sor Horvátország felvételére. Szerinte nem annyira a szlovén ellenálláson, sokkal inkább azon múlik most minden, Zágráb hajlandó-e az eddiginél hatékonyabban együttműködni a hágai Nemzetközi Bírósággal, illetve tenni valamit végre az egyre nyíltabb, államilag fenntartott korrupció ellen.
