A tavaly született elsőfokú ítélet felszólította a belügyminisztériumot, hogy vizsgálja meg egy izraeli nő és az őt feleségül vevő egyiptomi férfi, valamint a közös gyerekek ügyét, és "tegye meg a szükséges lépéseket az állampolgárságuktól való megfosztásuk érdekében". Az ítélet ellen az egyiptomi belügy- és külügyminisztérium fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a kérdés a parlament hatáskörébe tartozik.

A mostani, jogerős döntés ellen már fellebbezésnek nincs helye. Mohammed al-Huszeini, a legfelsőbb közigazgatási bíróság bírája szerint a belügyminisztériumnak a kormánytól kell kérvényeznie az állampolgárság megvonásához szükséges lépések megtételét.

A per rámutat, milyen érzékeny téma ez Egyiptomban ma is, több mint három évtizeddel azután, hogy az arab ország békemegállapodást írt alá Izraellel. 1979-ben Egyiptom volt az első arab ország, amely békemegállapodást kötött a zsidó állammal. Az Izraellel fenntartott viszony azonban ma is az egyik legvitatottabb kérdés az egyiptomi társadalomban.

Nabil al-Vahs, az ügyet bíróság elé terjesztő ügyvéd szerint "az egyiptomi állampolgársági törvény óva int minden cionistának tekinthető személlyel kötendő házasságtól". Al-Vahs az AFP-nek úgy nyilatkozott, hogy az egyiptomi hatóságok megtagadják annak közlését, hogy pontosan hány egyiptomi férfi lépett házasságra izraeli nővel. Az ügyvéd a maga részéről 30 ezerre becsülte ezek számát.

"Többségük cionistának tekinthető izraeli nőt vett el és csak 10 százalékuk vett feleségül izraeli arab nőt" - tette hozzá.

Az elmúlt években egyiptomi férfiak ezrei - elsősorban olyanok, akik korábban Irakban éltek, de az 1990-es öbölháború miatt lakóhelyük elhagyására kényszerültek - találtak munkát Izraelben, ahol meg is házasodtak.

Fordított felállásra, egyiptomi muzulmán nő más vallású, például izraeli zsidó férfival való házasságára az iszlám vallás egyáltalán nem ad módot, tekintettel arra, hogy a születendő gyerekek vallását az apa vallása határozza meg.